1-2. „Hatalmas tanúi Schubert végső magányosságának” – jellemzi Schubert három utolsó zongoraszonátáját Erdélyi Miklós. A Deutsch-féle műjegyzék 958-as sorszámához érve egy héttel ezelőtt Schubert életének utolsó esztendejébe, 1828-ba léptünk. Az összegző triász első, c-moll darabjának most harmadik és negyedik tétele következik Alfred Brendel sorozatában. A komoly kezdőallegrót és a mélységesen tragikus Adagiót követő menüett – Schubert művészetében újszerű módon – valamifajta férfias elszántsággal dacol a fájdalommal. Nem tagadása ez a szenvedésnek, ám panaszkodás helyett felülkerekedést, vállalást sugall. A tarantella ritmusú záróallegro szinte szertelenül csapong keresztül a hangnemeken, szinte a végzet kihívásaként fogható fel. Alfred Brendel játszik.
3-4. A c-moll szonáta harmadik és negyedik tételét követően a 780-as jegyzékszámú Moments musicaux-k közül következik három költői remek: a 4. cisz-moll, az 5. f-moll és a 6. Asz-dúr darab.
