1. A Zenei Kincsestárban a császárkori Bécs legfényesebb napjait idézzük fel. II. József idejéről van szó, amikor a bécsi olasz udvari opera estéről estére új meg új szenzációkat kínált. A tét nem volt egyéb, mint a hangi korlátokat hírből sem ismerő sztárprimadonnák vetélkedése, akiknek tündöklését elkötelezett komponisták igyekeztek minél nyaktörőbb zenei mutatványokkal segíteni elő. A Mozart és Salieri közt lefolyt rivalizálásban sem kis része volt a két zeneszerző szívéhez közel álló énekesnők versengésének. Ha Mozart Constanza Weber elnyűhetetlen hangszalagjaira alapozva üzent hadat Salierinek, az udvari karmester úr pedig kedvese, Catherina Cavalieri kincset rejtő gégéjére építette az ellentámadást. Ma Salieri olasz bravúráriáiból válogatunk, amelyek, ha kompozíciós zsenialitás tekintetében mögötte maradnak is Mozart páratlan lélekrajzainak, hangi szenzációval nem maradnak adósai az olasz színház publikumának. Diana Damrau méltó megidézője a hajdani koloratúrkirálynőknek. Következzék elsőként a Kubla kán egyik áriája, a Le Cercle de l’Harmonie együttesének élén Jeremie Rohrer.
2. 1778-ban, a milanói Scalában mutatták be Salieri Megtalált Európa című mitológiai operáját. Diana Damrau most ebből énekli a Numi, respiro kezdetű áriát.
3. A Basta, vincesti – elég, győztél – kezdetű ária érdekessége, hogy Mozart ugyane szövegre komponálta egyik legremekebb koncertáriáját. Az ária a Hofburgtheaterben 1781-ben bemutatott, A kéményseprő című zenés komédiából való.
4. 1784 farsangján, ugyancsak a Hofburgtheaterben került színre a Semiramide című dramma per musica. A Sento l’amica kezdetű ária szól.
5. La finta scema – A színlelt együgyű című opera buffa ismét párhuzamot mutat egy gyermekkori Mozart-remek címével. Diana Damrau az 1775-ben elkészült Salieri-változat egyik áriájával búcsúzik: Se spiegar potessi.
