1-2. Leslie Howard Liszt-összkiadásában ma két aprósággal indítjuk a Zenei Kincsestár műsorát. Már ha beszélhetünk apróságokról egy olyan kaliberű újító esetében, mint Liszt. Az 1872-ben, Olga von Meyendorff bárónőnek ajánlott, noktürnnek is nevezett Fisz-dúr Impromptu egyesíti magában Chopin költészetét és Liszt impresszionizmusát. Az 1866-ból való Asz-dúr zongoradarab mindmáig kiadatlan, és jóval inkább az utóbbi, oldott-kromatikus hangvétellel teremt meditatív hangulatot.
3. A két apróság után most egy jelentékenyebb formában szerzett, ugyancsak kéziratban fellelhető Liszt-darab 1849-ből. A Nagy koncertszólót Liszt utóbb kétzongorás és zenekari változatban is közreadta – utóbbit a jellemző Patetikus koncert címen. Hangütése a magyar rapszódiákkal rokonítja, de témái között a h-moll szonáta és a Faust-szimfónia motívumai kísértenek . Egyetlen, hatalmas tétele voltaképpen három tételt dolgoz nagylélegzetű egésszé.
