2011. 07. 21. 07:50
7 perc
publicisztika
555. Kósa Csaba olvassa fel írását
Ötszázötvenöt esztendeje, Nándorfehérvárnál is a reménytelenség győzött.
Valahogy akként, mint egykor Marathónnál.
Százötvenezer pogány, százötven ágyú, kétszáz hadihajó a Dunán. Az ifjú, merész, magabiztos szultán, II. Mehmed Európa aranykulcsáért érkezett.
Nándorfehérvár - az akkori Landorfehérvár - várkapitánya Szilágyi Mihály. Ő vigyázza a Duna és a Száva torkolatánál Magyarország és a keresztény Európa kapuját.
Hatalmas birtokokkal bíró, fényes család sarja, bátor és féktelen főúr. Hunyadi János sógora, feltétlen híve. Ott harcol a várnai, a rigómezei csatában.
Vakmerő katona. De bármilyen vakmerő, a néhány ezer védővel meg nem tarthatja Nándorfehérvárt.
A török 1456. július negyedikén indítja meg az ostromot. Tíz nap alatt rommá lövi a várfalakat, a védősereg napjai meg vannak számlálva.
A Duna bal partján Hunyadi János, a jobb partján, a Száva mentén - német, lengyel, itáliai kereszteseivel - Kapisztrán János. Mindketten elvágva a védőktől. Ha csak repülni nem tudnak, soha be nem jutnak a várba.
Ráadásul megfelelő összhang sincs közöttük. Ne kerteljünk: a kereszteseknek eszük ágában sincs engedelmeskedni Hunyadi Jánosnak. Jöttek, akár oda is áldozni az életüket az oszmán veszedelem megfékezésére, de ők csak Kapisztrán parancsait fogadják el.
Hiába volt hét évig Magyarország kormányzója Hunyadi János. Hiába erdélyi vajda, országos főkapitány, hiába szörényi és temesi ispán. Hiába a diadalmas, hosszú balkáni háború, hiába minden hőstette. Hiába aratott Európára szóló győzelmet tizennégy esztendeje Gyulafehárvárnál, hiába űzte, verte hatalmas, kétélű kardjával a kontyost. Hiába rémisztgették a nevével a török anyák a szófogadatlan gyermekeiket.
Kapisztrán János, aki Giovanni di Capistranoként látta meg a napvilágot a nápolyi királyságban, csaknem húsz évvel idősebb Hunyadinál. Nemrég töltötte be a hetvenedik esztendejét.
Színes, változatos - rendhagyó - élete volt. Apja német zsoldos kapitány, ő azonban messzire kerülte a harctereket. Jogi végzettséget szerzett, huszonhat éves korában már Perugia tartomány kormányzója. Három esztendővel később látomása volt, megjelent előtte Assisi Szent Ferenc. Az egyik napról a másikra megváltozott. Vagyonát szétosztotta a szegények között, belépett a ferences rendbe, és hitszónokként, teológiai művek szerzőjeként nyert hírnevet Európában.
Hatvankilenc éves korában jön Magyarországra - a délről fenyegető veszély ellen szervezi a keresztes hadjáratot.
Hunyadi János hadvezér, keze alatt csupa próbált, harcedzett vitéz. Kapisztrán a hit embere. Rajongó, ám harcokban képzetlen keresztesek élén.
Július tizennegyedikén Hunyadi János - iszonyú veszteségek árán -, Szilágyi Mihály dereglyéseinek segítségével áttöri a török dunai hajózárát. Bejut Nándorfehérvárra. De a vár ezzel még korántsem menekült meg.
Mehmet július 21-én rohamra küldi a seregét. Másnap pirkadatkor már a vár öt tornyán lobog a lófarkas zászló. A hatodikra, a legmagasabbra is kúszik fel egy török. A tomboló küzdelemben Hunyadi régi vitéze terem ott a várfokon: Dugovics Titusz.
Dunántúli, Vas vármegyei kisnemes. A hosszú balkáni háború hős katonája. Mivel nem bír el vele, magával rántja a mélybe a lófarkas pogányt.
De még mindig hátra van a döntő ütközet. A Száva partján táborozó keresztesek a törökre rohannak, Hunyadi - a pogány hátába kerülve - kicsap a védtelenül maradt török ágyúkra. A zseniális hadvezér egyetlen szempillantás alatt ismeri fel a váratlan lehetőséget.
Így aratják a világra szóló diadalt: Hunyadi rettenthetetlen vitézei és Kapisztrán János kiegyenesített kaszával rohamozó mezítlábasai. Együtt, egymást kiegészítve.
Azt a középkori várnevet nevet már hiába keresnénk a térképen. Belgrádot találjuk a helyén. De a mi lelki atlaszunkban, igenis, áll Nándorfehérvár, magasodik Dugovics Titusz tornya.
Suhog ma is Hunyadi János kétélű kardja a hajóhídon, fénylik Kapisztrán János magasra emelt keresztje a folyó hátán. Ötszázötvenöt esztendeje ez a kard, ez a kereszt állította meg a törököt hét évtizedre Európa küszöbénél.
Európa háláját ismerjük. De mi gondom most velük!
A legszebb magyar csodára nézek vissza.
Mondom: Landorfehérvár, Nándorfehérvár.
És mondom: Hunyadi János, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János, Dugovics Titusz.
Egy Erdély küldte hadvezér, egy fényes főúr, egy itáliai szerzetes, egy dunántúli kisnemes.
Dugovics Tituszt tömegsír fogadja be. Hunyadit és Kapisztránt a győzelem utáni hetekben a tífusz ragadja el. Az 1460-ban foglyul ejtett Szilágyi Mihályt a szultán Konstantinápolyban lefejezteti.
Magyar hősrege.