1. Pünkösd, a Szentháromság vasárnapja, Mária hónapja. Nyár eleji egyházi ünnepeink liturgiájának megzenésítése igen kézenfekvő feladat volt Mozart számára. Nem csupán a salzburgi hercegérsek tetszésének elnyeréséért. Könnyedségével, örömteli lelkesedésével a dél-német egyházzene közel állt Mozart kedélyvilágához. E derűs imádságokhoz a Lipcsei Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara lesznek avatott kalauzaink Herbert Kegel vezénylete alatt. Elsőként – ahogy az illik – hívjuk a Szentlélek megvilágosító kegyelmét a 12 éves Mozart hitével. Az 1768-ban komponált Veni Sancte Spiritus a Köchel-jegyzék 47. rovatában szerepel.
2-7. 1773-ban keletkezett a Köchel-jegyzék 167-es száma alatt szereplő C-dúr ünnepi mise a Szentháromság tiszteletére. Fúvósokkal ragyogóbbá tett, nagyszabású kórus- és zenekari tablói arra utalnak, hogy Mozart a salzburgi székesegyház reprezentatív hagyományainak igyekezett folytatója lenni. Sikerrel: a Szentháromság-misén elárad a megváltottság öröme. Az énekes szólisták: Helen Donath, Annette Markert, Uwe Heilmann és Andreas Schmidt.
8-12. Követezzék a Lorettói litánia Mozart-féle megzenésítése 1771-ből, a 15 éves komponista tollából. A Köchel-jegyzék 109. tételét képező mű tónusai kevésbé öntörvényűek, mint az iménti mise esetében voltak: tapintatosan követik a szöveg érzelmi folyamatát.
13. Befejezésül egy diadalmas Mária-himnusz, amely magának Mozartnak is egyik búcsúvétele volt Salzburg városától: a 276-os Köchel-számú Regina coeli imádság 1779-ben hangzott föl. A benne kísértő párhuzam Händel Messiásának Alleluiájával fejtörés elé állítja a zenetörténészeket, hisz az oratóriumot Mozart ebben az időben még nemigen ismerhette.
