1-5. Ormándy Jenő, a nagy zenekari kolorista és együttese, a Philadelphia Zenekar ma ugyancsak koloritjukról nevezetes zeneszerzők műveiből válogat. Mindhárom komponista az orosz föld fia, ugyanakkor a nyugati zenekultúra csodálója. Elsőként Nyikolaj Rimszkij-Korszakov Spanyol capricciója hangzik föl egy 1961-ben készült fölvételről. Az eredetileg hegedűszólóra és zenekarra szánt mű szimfonikus formája 1887-ben zárult le. Hét esztendővel járunk Csajkovszkij Olasz capricciója után, húsz évvel Ravel Spanyol rapszódiája előtt. Az időpontok Rimszkij-Korszakov bámulatosan modern zenekari színkezelésére irányítja figyelmünk.
6-9. Rimszkij-Korszakov újításainak egyik legeredetibb továbbvivője 1891-ben született növendéke, Szergej Prokofjev. 1917-ben írt 1., D-dúr, Klasszikus szimfóniájának mellékneve arra utal, hogy ez a derűs és ötletes zenemű a bécsi klasszikusok szimfóniáinak tanulságait kívánja átültetni a huszadik századi zenekari felfogásba.
10. Végezetül egy újabb Rimszkij-Korszakov-tanítvány, Alexander Glazunov egytételes szimfóniája, a drámai erejű Eksztatikus költemény szólal meg.
