Jegyzet

A Pápai Tudományos Akadémia kétnapos szimpózium keretében foglalkozott újra az emberkereskedelemmel és a modern rabszolgaság számos fajtájával. Újra tanúságot tett ezáltal az egyház arról, hogy nem fél bepiszkolni kezeit és bátran megnevezni a társadalom sebeit, és harcolni ellene. A szimpózium főszereplői azok fiatal vezetők voltak, akik már évek óta küzdenek az emberkereskedelem ellen. Hiszünk abban, hogy a mai világnak meg kell változnia és meg is tud változni – vallják a Vatikánban összegyűlt fiatal vezetők. Kétség nem fér hozzá, hogy generáció és mentalitás váltás szükséges. Fiatal önkéntesek osztották meg tapasztalataikat, és azt a harcot amelyet az emberkereskedelem ellen folytatnak Amerikától Taiwanig, Mexikótól a Fülöp szigetekig. Egy új generáció fáradozik névtelenül hatalom és pénz nélkül, a nemi erőszak, a nők és kiskorúak áruba bocsátása a szervkereskedelem ellen. Az önkéntesek nagy része, maga is az emberkereskedelem áldozata volt. Fáradhatatlanul küzdenek, a minden embert megillető emberi méltóságért és szabadságért. Sokak számára szokatlanul hangzik ma a modern korban a rabszolgaságról beszélni. Szomorú tény azonban, hogy ma még inkább, mint a múltban az emberkereskedelem a harmadik legnagyobb bussines a világon a fegyverkereskedelem és a kábítószer kereskedelem után. A világ nem minden pontján ugyanolyan látványossággal jelenik meg. Vannak államok, amelyek törvénykezése elítéli és bünteti az emberkereskedelmet és prostitúciót,. Ez nem jelenti azt, hogy ők nem finanszírozói indirekt módon az emberkereskedelemnek. A fejlett országok gyakran képmutató társadalma az interneten éri el a mély szegénységben élő nőket és gyermekeket eszköznek használva őket alantas vágyaik kielégítésére. Nem ritkán a jólléti államok lakosai milliókat költenek, hogy a szegény ázsiai országokba utazzanak, ahol a szexuális turizmus megengedett. Ezekben az országokban nem csak nőket, hanem kiskorúakat is áruba bocsátanak. Ne felejtsük, hogy a Lampedusa szigetére Afrikából lélekvesztőkön érkezők egy része az emberkereskedelem áldozata. Kiskorúak erőltetett kényszermunkára nőket pedig a járdaszélre kényszerítik, hogy saját testüket áruba bocsátassák. Az erőszakosan teherbe ejtett nők gyerekei dokumentumok és identitás hiányában a rabszolga sors örökösei lesznek. A rabszolga nők ezáltal egy új rabszolga generáció megteremtőivé is vállnak, reménytelen életet adva kicsinyeiknek.
Fiatal lányok gyakran a mély szegénységből a jobb jövő, a biztos munka ígéretével indulnak útnak.
Eugenia Bonetti nővér a Szerzetes Elöljárók Nemzetközi Szövetségének vezetője felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy csak együttműködéssel lehet legyőzni ezt a fájó sebet, mivel maga a rabszolga-kereskedem is egy összetett, bonyolult szervezet, és szoros együttműködések tarják össze. Mindannyiunk felelőssége, hogy legyőzzünk a rabszolgaságot. A politika, a törvénykezés, az egyházak, az iskolák, a családok és a média együtt harcoljon egy szabad társadalomért. Eugenia nővér emlékeztetett arra a nemes misszióra amelyet a világ 250 országában szerzetesrendek végeznek a modern rabszolgaság ellen. A Thalitha Kum elnevezésű nemzetközi egyesület elsőszámú hivatása, hogy törvényes, társadalmi és pszichés rehabilitást nyújtson az áldozatoknak.
Méltóság, tisztelet, szabadság – követelik a világ minden részéről érkezett fiatalok akik egy új, egyenlő társadalom építésén fáradoznak.