Ki is lehetne az újesztendő első vasárnapjának első muzsikusa, ha nem az a Willy Boskowsky, aki a Bécsi Filharmonikusokkal adott újévi koncertjei révén, a televíziós és rádiócsatornák segítségével 25 esztendőn keresztül emberek millióira hintette a felhőtlen bécsi kedély konfettijeit, pezsgőbuborékos könnyedségét tengeren innen és túl? Ma a legendás hegedűművész-karmester búcsúzó, jubileumi, 25. gálaműsorának emlékezetes pillanatait idézzük föl 1979-ből. Különös, de a napóleoni időket lezáró, az európai népek önállósági törekvéseit elfojtó Bécsi Kongresszus 1815-ben éppenséggel a felhőtlen, léha és bohó bécsi kedély táncát, a keringőt tette világdivattá. Talán – akárcsak a bécsi operett -, a keringő mámoros szédülete is egyfajta kárpótlást nyújtott a politikai béklyókért? Nehéz lenne eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a keringő és testvérműfaja, a kissé szeleburdibb polka mindmáig a nagystílű gondűzés elengedhetetlen kellékei, kiváltképpen, amióta 1939-ben Clemens Krauss – első ízben még szilvesztereste - útjára indította a patinás koncertsorozatot. A műfaj ráadásul megtalálta azt a zenészdinasztiát, amelynek tagjai – akárcsak a Bachok a polifóniát egykoron – nemzedékeken keresztül ontották lefegyverző remekeit. Természetesen a Straussokról van szó. Boskowsky a jubileumi bécsi újévi koncerten az ő szerzeményeiket fonta koszorúba, nevezetesen idősebb és ifjabb Johann, Josef és Eduard Strauss keringőit és polkáit tűzve műsorára. Kedves Hallgatóinknak e fényűző koncert hangjaival kívánunk bánatoktól mentes Újesztendőt!
