Zenei kincsestár

A Zenei Kincsestár mai műsorán szereplő romantikus zongoraciklust akár a Kaleidoszkóp címmel is illethetnénk. Noha a szerző, Robert Schumann a Karnevál címet adta 9-es számú opusának, ez a káprázatosan sokszínű szkeccs-sorozat a stiláris és hangulati változatok valóságos kaleidoszkópját varázsolja a hallgató elé. Schumann – a romantika szellemének megfelelően – irodalmi utalások és filozófiai spekulációk egész sorát társította egy-egy szerzeményéhez. Az pedig, hogy előszeretettel fordult a ciklikus, variációs formához, ugyancsak arra vall, hogy a korszak immár nem a klasszika kiegyensúlyozottságával igazodik el a világban, sokkal inkább a dolgok viszonylagosságának, relativitásának szorongását fogalmazza meg. Maga Schumann egy képzeletbeli szellemi kör alakjait jeleníti meg ebben a sorozatban éppúgy, mint Hoffmann hatására keletkezett elméleti munkásságában. A kitalált, imaginárius személyek mellett pedig megjelennek a sorozatban a kortársak is: jelesül Chopin és Paganini, a romantika két ikonikus alakja. A virtuóz ciklust ma az 1944-ben született, brazil származású zongoraművész, Nelson Freire előadásában halljuk, akit mind koncertrepertoárja, mind diszkográfiája korunk egyik legsokoldalúbb muzsikusaként állít elénk. Tehetségére hároméves korában derült fény, amikor hallás után lejátszotta nővére zongoraleckéit. Első koncertjére négyéves korában került sor: Mozart A-dúr szonátáját játszotta. 12 évesen már Beethoven 5. koncertjének szólistája. A művész műsorán tartja a zongora irodalmát Bachtól Villa-Lobosig, és előszeretettel vesz részt olyan nagyszabású vállalkozásokban, mint Chopin, Liszt vagy Beethoven szerzeményeinek egész ciklusokat felölelő bemutatása. A kritikusok előszeretettel nevezik Freire-t "a műértők zongoristájának".