Zenei kincsestár

Földrajzi közelségünk és részben közös kulturális gyökereink ellenére meglehetősen keveset tudunk cseh szomszédaink klasszikus zenéjéről. Dvořák és Smetana mindenki számára ismert, aki valaha is találkozott a komolyzene irodalmának legnépszerűbb slágereivel – az Újvilág szimfónia részletei vagy a Moldva a világ legismertebb kompozíciói közé tartoznak. Mégis meglepetések érik azt, aki elmélyed kissé a cseh zenetörténetben. A Habsburg birodalom része lévén a cseh illetve a morva föld Bécs zenei előszobájának és hátországának volt mondható. Innen származtak a mannheimi zenekart világhírre emelő Stamitzok. Itt született Gluck és Biber; Mozart növendéke, Hummel és Beethoven barátja, Krumpholz. A barokk zene kimagasló képviselője volt Jan Dismas Zelenka, a huszadik században pedig Bohuslav Martinu és Josef Suk vívott ki nemzetközi elismerést. Az Esterházy-zenekar kiválósága volt az ugyancsak cseh komponista, Georg Druschetzky. A Zenei Kincsestárban ma az operaszerzőként mifelénk is ismert, 1854 és 1928 között élt Leoš Janáček remek kamaradarabjait halljuk Jennifer Pike és Tom Poster briliáns fölvételéről. Elsőként a zenei értelemben Brahms és Bartók közötti hidat képviselő, 1914 és 1922 között szerzett hegedű-zongoraszonátát játsszák.

Janáček 1880-ban, lipcsei illetőleg bécsi tanulóévei idején szerzete a Dumka című, elégikus hangvételű kompozíciót. A dumka ukrán balladaműfaj, amelyet Janáček a románcok hangvételével ötvözött.

Jennifer Pike és Tom Poster Janáček hegedűre és zongorára írott Allegrójával búcsúzik. A tétel a korábban hallott szonáta egyik tételének választható variánsaként keletkezett.