Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

A magyarság temetkezési kultúrájának meghatározó eleme a sírok fejfával való jelölése. Első írásos említésük a XVII. századból való. Formakincsüket, motívumrendszerüket tekintve igen változatosak. Az egyszerű táblás névtáblák (Tolna, Baranya, Fejér, Veszprém), tönkös, gombos tábla antropomorf (Észak-Magyarország, Gömör, Kárpátalja, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Nagykunság, Somogy, Baranya, Fejér, Dél-Alföld) és egészen gazdag díszítésű oszlop fejfák váltják egymást. A legdíszesebb antropomorf fejfák a Duna-Tisza közén, a Szilágyságban, Kalotaszegen és Székelyföldön találhatók. A fejfák díszítése (faragása, vésése, festése) az esztétikai, népművészeti szempontokon túl jelentéstartalommal is bír, melyből megállapítható az elhunyt neme, kora, esetenként társadalmi rangja, elhalálozás oka és foglalkozása.