Zenei kincsestár

1. Mozart galaxisa körül olyan kisbolygók keringenek, amelyeket mára talán csak a legnagyobbnak fénye világít meg. Ma a Zenei Kincsestárban ismét egy Mozart-kortárs ritkán hallott művei szólnak. Mégpedig egy olyan kortárs muzsikája, aki –ritka eset, talán csak Haydn volt még ilyen- feltétel nélkül megadta magát Mozart egyedülálló tálentuma láttán. Nevezzük őt ezért a kispróféták egyikének, akik előkészítették Mozart útját! Johann Adolf Hasséról van szó, aki Hamburgban született, és művei –több, mint hatvan opera, kilencven kantáta, oratóriumok és hangszeres darabok- a burjánzó barokk kert egyik egzotikus parktükrében várnak a felfedezésre. Az 1699-ben született Hasse tudta, hogy az ő ideje lejárt. 1771-ben, amikor a 15 éves Mozart Ascanio in Alba című operája Milánóban minden babért learatott az ő Rugierója elől, maga mondta: „ez a fiú mindannyiunkat homályba borít majd.” Csodaszép áriájit felesége és múzsája, Faustina Bodoni mutatta be rendszerint. Adózzunk tisztelettel e két nagyszerű művész és nagylelkű ember emlékének ma este! A Jövel, tavasz kezdetű ária következik Hasse „Quel vago seno, O Fille kezdetű kantátájából. Julianne Baird énekel, a muzsikusok –mint ma egész este- Nancy Hadden fuvolista, Erin Headley gambás és Malcolm Proud csembalista.

2. Hasse nem kisebb mesterekkel együtt koptatta a zeneiskola padját, mint Alessandro Scarlatti. Hogy pedig az Észak-Német iskola képviselőjeként –Carl Philipp Emmanuel Bach mellett- egyike volt a Nagy Frigyes muzsikus császár köréhez tartozó zenészeknek, azt jelzi a fuvola kitüntetett szerepe műveiben. H-moll fuvolaszonátája következik.

3. Hasse Velencében halt meg 1783-ban. Velencei Balladáinak egyikét idézzük fel most: „Ne marasztalj”

4. Befejezésül a Szent Ágoston megtérése című Hasse-kantáta egy szépséges áriája szólal meg hangszeres átiratban: gambán és csembalón.