Műsorújság

A Pesti Broadway. Így is nevezik a Nagymező utcát, melyen több neves színház is megtalálható. A környék hangulatát a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád termében idézték fel egy különleges kiállítás keretében. Az apropót azok az előadások adták, melyek a Nagyerdei Szabadtéri évad keretében Debrecenből elszármazott színészeket hoztak vissza Debrecenbe. A kiállítást például Schell Judit és Gubás Gabi, a debreceni Ady Endre Gimnázium egykori diákjai nyitották meg. Ennek kapcsán Gubás Gabival, a Thália Színház színművésznőjével, előtte pedig a dráma tagozatáról híres Ady Gimnázium igazgatójával, Rózsavölgyi Gáborral Horváth Zoltán beszélgetett.

Ottlik Géza huszonöt évvel ezelőtt távozott közülünk, de regényei és elbeszélései ma is élettel teliek, lüktetők. Az ő varázslatos írásművészetét ismerteti meg az olvasókkal Thimár Attila új könyve. A szerzővel beszélgetünk Ottlik Géza prózájáról, a rádióhoz fűződő viszonyáról és lakóhelyéről.

Itt van a gondtalannak ígérkező nyári kirándulások, üdülések időszaka. Mindenki élményekkel teli, aktív pihenésre vágyik, valódi családi nyaralást szeretne. Ahhoz, hogy nyaralás után csak a szép pillanatokra emlékezzünk, nem árt alaposan felkészülni az egészségügyi veszélyekre sem. Különösen, ha külföldi utazásra készülünk. Mindannyiunknak ismerős az érzés, amikor elérkezik a család számára az oly nagyon várt vakáció és aztán ezzel a napégés kezelése, a fájdalomcsillapítás, és sebek ellátásának időszaka is. Mai adásunkban Dr. Berta Gyula kaposvári allergológus főorvossal beszélgettem, hogyan előzzük meg a nyári bajokat és védjük meg családunkat a nyaralás kellemetlenségeitől.

Jó dolguk volt a szombathelyi úttörőknek, egy igazi Bagolyvárban tölthették szabadidejüket. Az úttörőház intézménye, más néven, a rendszerváltás után is megmaradt, ugyanolyan változatos programokkal, még ha később el is kellett költöznie a legendás helyszínről. Az emlékekről Csorba Katalin nyugalmazott igazgató mesél.

Közreműködik: Egri Bálint, Szirtes Balázs, Mészáros András, Kovács Vanda és Tóth József Hangmérnök:Horváth János. Zene: Tóth Benedek

Mai Dallamív című műsorunkban júliusban született muzsikusokra emlékezünk. Olyan művészekre, akik kerek évfordulójukat ünneplik a nyár középső hónapjában.

Műsorunkban Kossuth Lajos szülőfalujába is ellátogatunk, ahol a közelmúltban egy gasztronómiai seregszemlét, nevesen babfesztivált rendeztek.Arról is tudósítunk, mikét próbálja egy aprócska település a fiatalokat kimozdítani a számítógépek elől, de szót váltunk egy tíz esztendős horgász magyar bajnokkal, illetve egy korábbi világelső fiatalemberrel is.

A felvételt Biksza Levente, Urbán Péter és Horváth János készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Tar Éva

Mai vendég Égerházi Attila gitáros, zeneszerző, énekes, a Djabe zenekar alapítója.

A balettművész, akivel beszélgetek, szinte egyfolytában az édesapjáról mesél. Elmondhatjuk tehát, hogy két nagy művész a hőse a mai műsornak. Ugyan nem arra kértem ifj. Harangozó Gyulát, hogy elsősorban édesapja alakját idézze fel nekünk. De jól van ez így. Hiszen nagyon fontos, hogy őrizzük az emlékét azoknak a művészeknek, akik meghatározó személyiségei közel- vagy távolabbi múltunknak. Az idősebb Harangozó Gyula táncos, koreográfus, balettigazgatóról kitől tudhatnánk meg a legtöbbet, mint éppen a fiától, aki követte őt a pályán. Az ifjabbik Harangozó Gyula volt a Magyar Állami Operaház magántáncosa. A Wiener Staatsoper első szólótáncosa. A Bayerische Staatsoper állandó vendég szólótáncosa. Fellépett a világ legnagyobb balettszínpadain. Elnyerte a Moszkvai Nemzetközi Balettverseny Legjobb fiatal táncos díját. A Tokiói Nemzetközi Balettverseny Legjobb férfitáncosnak járó aranyérmét. Volt az Év táncművésze Magyarországon és Münchenben. Megkapta a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét. A Magyar Köztársaság Érdemes művésze, a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja. Átvehette az EuroPas Táncdíjat, az Osztrák Érdemkeresztet a Tudományért és Művészetért, valamint a Kossuth-díjat. Tíz éven át volt a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesének az igazgatója, 2005 és 2010 között a Wiener Staatsoper és a Wiener Volksoper balettegyüttesének és a Wiener Staatsoper balettiskolájának az igazgatója. 2013-tól a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója. Műsorunkban édesapjáról beszél, valamint történeteket mesél saját pályakezdésének olykor megható, máskor mulatságos részleteiről. /JK/

Itt van a gondtalannak ígérkező nyári kirándulások, üdülések időszaka. Mindenki élményekkel teli, aktív pihenésre vágyik, valódi családi nyaralást szeretne. Ahhoz, hogy nyaralás után csak a szép pillanatokra emlékezzünk, nem árt alaposan felkészülni az egészségügyi veszélyekre sem. Különösen, ha külföldi utazásra készülünk. Mindannyiunknak ismerős az érzés, amikor elérkezik a család számára az oly nagyon várt vakáció és aztán ezzel a napégés kezelése, a fájdalomcsillapítás, és sebek ellátásának időszaka is. Mai adásunkban Dr. Berta Gyula kaposvári allergológus főorvossal beszélgettem, hogyan előzzük meg a nyári bajokat és védjük meg családunkat a nyaralás kellemetlenségeitől.

Közreműködik: Egri Bálint, Szirtes Balázs, Mészáros András, Kovács Vanda és Tóth József Hangmérnök:Horváth János. Zene: Tóth Benedek

Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Mátyás János Mihály hosszú évek plébánosi szolgálata után, 2013-ban tette le az örökfogadalmát a Pálos Rend közösségében. Hogyan alakult ki a szerzetesi szempontból későinek tekinthető hivatása? – kérdezzük. A Katolikus Karitász együttműködési megállapodást kötött a Bevándorlási és állampolgársági Hivatallal, hogy segíthesse a befogadó állomásokon elhelyezett menekülteket. A hívek összetartozása, javaik megosztása már az őskeresztény egyházra is jellemző volt. Erről Tarjányi Béla biblikus teológust hallják.

Ottlik Géza huszonöt évvel ezelőtt távozott közülünk, de regényei és elbeszélései ma is élettel teliek, lüktetők. Az ő varázslatos írásművészetét ismerteti meg az olvasókkal Thimár Attila új könyve. A szerzővel beszélgetünk Ottlik Géza prózájáról, a rádióhoz fűződő viszonyáról és lakóhelyéről.

A felvételt Biksza Levente, Urbán Péter és Horváth János készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Tar Éva

A balettművész, akivel beszélgetek, szinte egyfolytában az édesapjáról mesél. Elmondhatjuk tehát, hogy két nagy művész a hőse a mai műsornak. Ugyan nem arra kértem ifj. Harangozó Gyulát, hogy elsősorban édesapja alakját idézze fel nekünk. De jól van ez így. Hiszen nagyon fontos, hogy őrizzük az emlékét azoknak a művészeknek, akik meghatározó személyiségei közel- vagy távolabbi múltunknak. Az idősebb Harangozó Gyula táncos, koreográfus, balettigazgatóról kitől tudhatnánk meg a legtöbbet, mint éppen a fiától, aki követte őt a pályán. Az ifjabbik Harangozó Gyula volt a Magyar Állami Operaház magántáncosa. A Wiener Staatsoper első szólótáncosa. A Bayerische Staatsoper állandó vendég szólótáncosa. Fellépett a világ legnagyobb balettszínpadain. Elnyerte a Moszkvai Nemzetközi Balettverseny Legjobb fiatal táncos díját. A Tokiói Nemzetközi Balettverseny Legjobb férfitáncosnak járó aranyérmét. Volt az Év táncművésze Magyarországon és Münchenben. Megkapta a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét. A Magyar Köztársaság Érdemes művésze, a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja. Átvehette az EuroPas Táncdíjat, az Osztrák Érdemkeresztet a Tudományért és Művészetért, valamint a Kossuth-díjat. Tíz éven át volt a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesének az igazgatója, 2005 és 2010 között a Wiener Staatsoper és a Wiener Volksoper balettegyüttesének és a Wiener Staatsoper balettiskolájának az igazgatója. 2013-tól a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója. Műsorunkban édesapjáról beszél, valamint történeteket mesél saját pályakezdésének olykor megható, máskor mulatságos részleteiről. /JK/

A Zenei Kincsestárban egy mára balettzeneként ismert filmzene szólal meg az eredeti előadásban. Zorbász, a görög volt az irodalmi alapmű, Nikosz Kazantzakisz regényének címe, amelyből 1964-ben született nagy sikerű filmváltozat. A regény egy kiábrándult városi íróember találkozását beszéli el az öreg krétai életművésszel, Zorbásszal. A két merőben eltérő alak együtt él át szerelmi lángolást és üzleti tervek születését, anyagi összeomlást és halált – de ami ennél is fontosabb: az író Zorbász mellett az élet új szemléletét tanulja meg. Beszélgetéseik életről és halálról, szerelemről, csalódásról és bűnről, hitről és Istenről a természet egyszerű bölcsességét és az élet örömét mutatják be az ókori epikureusok örökségét képviselő Zorba példázatai által. A filmhez Mikisz Theodorakisz komponált a krétai folklór elemeit ötletesen felhasználó, hatásos zenét, amely utóbb balettzeneként is sikerrel vizsgázott a szerte a világban. A felvételen maga a szerző vezényel.