Műsorújság

A műsort Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata készítette.

Nemrég jelent meg Zelei Miklós író, újságíró Kettézárt falu című dokumentumregényének harmadik, javított és bővített kiadása a Kortárs kiadónál. A szerzővel nemcsak a könyvről, de korábbi újságírói munkájáról, a huszadik és huszonegyedik századi magyar lét abszurditásairól is beszélgetünk. (fotó: zelei.com)

Pest megyében a következő hónapokban számos ügyfél, vállalkozó, civil szervezet, önkormányzat találkozik a Pest megyei kormányhivatal azon munkatársaival, akik megkérdezik őket a Kormányhivatal szolgáltatói kultúrájával kapcsolatban. A részleteket Tarnai Richárd pest megyei kormánymegbízott mondja el. Április végén került sor Veres András győri megyéspüspök első bérmálási ünnepségére a sopronkövesdi Kisboldogasszony-templomban. A 14 fő bérmálkozó a sorponkövesdi és környékbeli települések szorgalmas hittanosaiból állt össze. Veres Andrással beszélgetünk. Fedél Nélkül – Az Év Alkotása 2016-ban. Az utcalap budapesti díjátadó rendezvényéről Kepe Róbert főszerkesztő számol be. Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban fogadta Angela Merkel német kancellárt. Elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, az ukrajnai válságról és a szíriai konfliktusról volt szó. Nógrády Györgynek, a Corvinus Egyetem tanárának véleményét hallják. A jászkun önmegváltásra emlékezik évek óta május 6-dikán az elszármazott és az otthon élő jászokat összekapcsoló szervezet, a Jászok Egyesülete . Elsőként a történelmi múltra tekint vissza Dobos László, az egyesülete elnöke. A1956-os forradalom és szabadságharc során hősi halált halt tűzoltók emlékművét avatták Tűzoltónapon Budapesten, a IV. kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság épülete előtt. Kisdi Mátét, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét hallják. 1890-ben ünnepelték először május elsejét, amely egy évszázadokon keresztül a munkások nemzetközi ünnepe volt. Kialakulásáról beszélgetünk elsőként Salamon Konrád történésszel. Az idei, május elsejei rendezvényekről beszélgettünk Huber Szebasztián politikai elemzővel a keddi Délutáni találkozásban. A műsorból hallanak egy részletet.

A Szombathelyen 200 éve pusztított a tűzvész, amiben a mai belváros épületeinek jelentős része megsemmisült. Ezt idézzük fel a műsorban. Összefoglalót készítettünk a IV. Savaria Filmszemléről és a Kitesszük a szűrét című kiállításról is.

Herbert von Karajan felvételeinek sorában ma a világ egyik legdallamosabb operája, Bizet Carmenje befejezéséhez érkeztünk. A Prosper Mérimée regénye alapján született mű egy katona végzetes szerelmét viszi színre egy öntörvényű cigánylány iránt. Don José előbb szolgálatszegővé válik a tüzes tekintetű Carmen bűvöletében, majd összetűzésbe keveredik felettesével, és a száműzöttek sorsa várja a csempészek táborában. Pedig a férfit tiszta szerelem, békés vidéki élet várná Micaelá, a szülőfalujából való ártatlan parasztlány oldalán. Ámde az események visszafordíthatatlanok. A harmadik felvonásban Don Josénak szembesülnie kell Carmen ingatagságával: míg ő mindent a lányért áldozott, a cigánylány a torreádorral, Escamillóval kacérkodik. A két vetélytárs épp párbajba keveredne, amikor Micaelá érkezik a csempészek tanyájára. Don José édesanyjának betegségéről hoz hírt, és magával hívja a tisztet. Karajan 1954-ben készült operaházi felvételén Carmen szerepében Giulietta Simionato, Don José Nicolai Gedda, Micaelá Hilde Güden, Zuniga Frederick Guthrie; közreműködik a Bécsi Konzervatórium Gyermekkórusa, a Bécsi Zenebarátok Kórusa és a Bécsi Szimfonikusok. A felvonás előjátéka a szimfonikus irodalom egyik gyöngyszeme. A Carmen negyedik felvonása egyetlen tragikus sodrú jelenetsor. A sevillai aréna közönsége a torreádort ünnepli, amikor felbukkan Don José, hogy visszahódítsa Carment. Ám a nő nem enged a kérlelésnek. Carmen megvetően felesel a katonával, aki egész büszkeségét föláldozta a léha teremtésért. Dulakodni kezdenek, majd a kétségbeesett férfit annyira elragadja az indulat, hogy ledöfi a hűtlen Carment. A felvonás hamisítatlan spanyol fiestával veszi kezdetét.

Hillier Krisztinát, mikor a gyermekkor ízeiről kérdezem, édesanyját, nagymamáját és az egykori dadáját Juliskát, valamint Marika nénit, a család barátját említi először. Szóba kerülnek azonban a család férfi tagjai is, elsősorban anyai dédnagyapja, aki Angliából jött Magyarországra, hogy megalapítsa a tudományegyetem angol tanszéket. Emellett lefordította Jókai Új földesurát, és Arany Jánossal is jó barátságot ápolt.

Mi lesz a Balatonból és a Balaton Felvidékből, ha a jelenlegi folyamatok nem állnak meg egy villákkal telezsúfolt vidék vagy a szőlőkultúrán alapuló a helyi ember egzisztenciáját fenntartani képes kultúrtáj, ahogy az évezredek óta ismert? Balaton Konzílium néven Csopakon gyűltek össze közös gondolkodásra április végén a Balatoni KÖR, a Csopaki Kódex és a Rizling Generáció tagjai, valamint helyi politikusok és az FM munkatársai. Az eseménynek otthont adó Jásdi Borterasz házigazdájának ügyvéd fiával dr.Jásdi Attilával készült az összefoglaló interjú a konzíliumról és a lehetséges terápiáról.

Dr. Szelid Veronika doktori disszertációjában a szerelem és erkölcs megjelenését vizsgálta a moldvai déli csángó népdalokban. Kutatásaiban a kognitív metaforaelmélet módszerét alkalmazta, vagyis azt kereste, hogy egy elvont fogalmat, mint például a szerelem, hogyan írnak le a népdal szövegei konkrét képekkel, a metaforák, vagyis hasonlatok hogyan bontják ki a szerelem képeit. A szerelem elsöprő erejéről dolgozatában sok példa található: pl. magával ragadta a szenvedély – ez olyan, mint egy ellenállhatatlan természeti erő, vagy a vonzódik valakihez kifejezés, amelyben mágneses erőként hat az egyik személy a másikra. A csángó népdalok szerelemfelfogásáról Szelid Veronikával beszélget Gerbei Anita. Folytatódik Horváth Katalin etimológiai jegyzetsorozata, majd az Arany-emlékévhez kapcsolódóan játszani hívjuk hallgatóinkat!

Anyák napja van ma... erről kinek mi jut eszébe és vajon tovább szövi-e gondolatait - ez valahol személyes, benső, családi ügy. És mégis mindenki ügye kell, hogy legyen. Édes anyanyelv - a megmaradásunk,a fejlődésünk sarokköve. Természetesen az is kérdés, kiknek, hol adjuk tovább, mllyen mélységben. Túl a határon, és itt bent, úgymond az "anyaország" kimért területén belül - másként élik meg az anyanyelv továbbadását, gyakorlását, átmentését. Ennek kapcsán egy kis ízelítőt hallanak Kárpátaljáról, azután egy szemtanú szól a Nemzeti Színház felrobbantásáról, hogy utána József Attila verssel üzenjen. Ezt követően, Arany János tudományszervezői munkájával ismerkedhetünk meg. Majd végül Arany János versével zárul le a mai gondolatkör. Gyermekek nélkül nincs édesanya, sem édes anyanyelv, sem édes haza...

Anyanyelvi műsorunkban ma H. Tóth Tibor jegyzetét is hallhatják "Egészség" címmel. Új példánk, melynek megfejtését május 17-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17. a következő: "A fényképezőgépet ezernyolcszázharminckilencben találták fel. Az első szerkezetek különleges anyaggal bevolt papírra vagy üvegre rögzítették a képeket. Ez az eljárás nagyon lassú volt." Örökhagyók: Nánay Mihály történész József Károly főhercegről beszél.

Ez a 300. ZENE-KÖZELBEN adás itt a Katolikus Rádióban! Büszkén írhatjuk, a magyar zenészvilág színe-java megfordult sorozatunkban, és a legsikerültebb beszélgetésekből már három válogatás-kötet jelent meg. Úgy gondoltuk, legméltóbb ehhez a kerek évfordulóhoz az, ha a nemrég elhunyt, hozzánk nagyon közel álló zseniális művész emlékét idézzük fel: Évekkel ezelőtt a Szépművészeti Múzeumban Kocsis Zoltán volt a vendégünk - zongora mellett. A beszélgetés 2. részét "közvetítjük" felvételről.

Antonio Salieri műveiből: 1. G-dúr induló a "Palmira" című operából 2. D-dúr concerto hegedűre, oboára, brácsára és zenekarra Előadja: Kósa Gábor -fortepiano, Heinz Hollinger-oboa, Camerata Bern. Vezényel: Thomas Füri