Herbert von Karajan felvételeinek sorában ma a világ egyik legdallamosabb operája, Bizet Carmenje befejezéséhez érkeztünk. A Prosper Mérimée regénye alapján született mű egy katona végzetes szerelmét viszi színre egy öntörvényű cigánylány iránt. Don José előbb szolgálatszegővé válik a tüzes tekintetű Carmen bűvöletében, majd összetűzésbe keveredik felettesével, és a száműzöttek sorsa várja a csempészek táborában. Pedig a férfit tiszta szerelem, békés vidéki élet várná Micaelá, a szülőfalujából való ártatlan parasztlány oldalán. Ámde az események visszafordíthatatlanok. A harmadik felvonásban Don Josénak szembesülnie kell Carmen ingatagságával: míg ő mindent a lányért áldozott, a cigánylány a torreádorral, Escamillóval kacérkodik. A két vetélytárs épp párbajba keveredne, amikor Micaelá érkezik a csempészek tanyájára. Don José édesanyjának betegségéről hoz hírt, és magával hívja a tisztet. Karajan 1954-ben készült operaházi felvételén Carmen szerepében Giulietta Simionato, Don José Nicolai Gedda, Micaelá Hilde Güden, Zuniga Frederick Guthrie; közreműködik a Bécsi Konzervatórium Gyermekkórusa, a Bécsi Zenebarátok Kórusa és a Bécsi Szimfonikusok. A felvonás előjátéka a szimfonikus irodalom egyik gyöngyszeme.
A Carmen negyedik felvonása egyetlen tragikus sodrú jelenetsor. A sevillai aréna közönsége a torreádort ünnepli, amikor felbukkan Don José, hogy visszahódítsa Carment. Ám a nő nem enged a kérlelésnek. Carmen megvetően felesel a katonával, aki egész büszkeségét föláldozta a léha teremtésért. Dulakodni kezdenek, majd a kétségbeesett férfit annyira elragadja az indulat, hogy ledöfi a hűtlen Carment. A felvonás hamisítatlan spanyol fiestával veszi kezdetét.
