Műsorújság

Dr. Tarsoly Péter mottója hogy a tájak szépsége saját lelkünkben rejlik. Az általa vezetett kirándulás fültanúi lehetnek adásunkban, melyben sok geológiai és természetismereti tudnivalóval, sőt társadalmunkra vonatkozó ismerettel és történettel is gazdagodhatnak. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Vulkánszpeleológiai Kollektívájának tagja Magyarországon közel 80 barlang felfedezésében és feltárásában vett részt, a Velencei-hegység barlangjairól írta doktori értekezését, épp ezért otthonosan vezet számos vadregényes, nem turistaútvonal mentén haladó túrát a Velencei-hegységben, ezek egyikére látogatunk el, melynek során majd következő adásunkban érünk el a bronzkori Pákozdvár alatt lévő járatrendszerhez.

A Zalaszám-Zalegereszegi Atlétikai Centrum elnöke, Szakály István és Bella Attila ügyvezető beszélget a szervezeti változásokról. Kósi Zsolt a kosárlabdaszezon alakulásáról Stárics Kornéllal, a Zalakerámia ZTE kosárlabdaklub ügyvezetőjével beszélget.

Folytatjuk Fiatal Színészek Sorozatunkat, amely az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűzte ki célul. Sorozatunk mai vendége a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori hallgatója, aki 2014-ben szerzett diplomát Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában. Diploma után a k2 Színház társulatához csatlakozott, négy éven át ebben az alternatív színházi közösségben dolgozott. Már az egyetemen megjelent az érdeklődése a rendezés iránt, záróévében a Philoktétészt rendezhette az Ódry Színpadon osztálytársainak, egy évvel később (az Operaház felkérésére) már a Zeneakadémia Solti-termében láthattuk vígopera-rendezését. 2017-ben a Nemzeti Színházban rendezhette meg a Mária Testamentuma című monodrámát, melyben édesanyját, a kiváló Nagy Marit instruálta mai vendégem: Viktor Balázs!

Közvetlenül lehívható forrásokra pályázna Szombathely a 2021-27-es európai uniós költségvetési ciklusban. A büdzsét most véleményezik a tagállamok, az első pályázati lehetőségek várhatóan tavasszal nyílnak meg. Ötven új intenzív terápiás ágyat kapott a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól. Ingyenes nyári programokkal folytatódik a Nyitott Városháza rendezvénysorozata Szombathelyen.

Jávor Béla: A négyökrös szekér Az elmúlt hétvégén tömeges kerékpáros baleset történt a Balaton-felvidéken. Egy amatőr versenyen – amelyen profik is részt vettek – nem sokkal az indulás előtt egy lejtős szakaszon mintegy 80-85 km/órás sebességre gyorsultak fel a versenyzők, miközben nem volt közöttük csupán egy-két méter távolság. Előre látható volt, ha valaki elesik, nincs az a fék, amely a mögötte lévőt megállíthatná és egy esésből bizonnyal tömeges bukás fog bekövetkezni. Így is lett, valahol a tömeg első felében egy kerékpáros elesett és több tucatnyian buktak az előttük elbukókban, ahogy az várható volt, bekövetkezett a tömegbaleset, kerékpárok, s ami rosszabb, kerékpárosok szenvedtek zúzódásokat, töréseket, a környék több kórházának traumatológiája megtelt sérültekkel, operálandókkal, szerencsére halálos sérülés nem történt. Beszélhetnék most az emberi felelőtlenségről, az eset és az idei pandémia hasonlóságáról, de ezeket most hagyjuk, inkább essen szó másról, a gyorsaságról. Évezredeken keresztül a normális sebesség a gyaloglóé volt, s ha valaki gyorsabban akart haladni, akkor lóra ült. Petőfi még négyökrös szekéren választott magának és Erzsikének csillagot, s csak a XIX-ik század végén jelent meg a robbanómotor és terjedt el a XX. században, amely kiszorította a gőzgépet. A XX. század a Lumiére testvérek által filmezett gőzmozdony sebességével érkezett és az űrrepülőgép sebességével távozott. Mára, a XXI-ik század elejére oly mértékben felgyorsult a világ, a társadalmi lét minden szegmense, amelyre nemcsak nagyszüleink, de szüleink, sőt, ha elég idősek vagyunk, mi magunk sem számíthattunk. A kommunikáció a mobil telefonok, az internet megjelenésével nem csak az emberi kapcsolatokat változtatta meg, de a gazdasági életet is. A közlekedés felgyorsulásával együtt ez a kommunikációs robbanás eredményezte a globalizációt, a Föld eddig egymástól messzemenően szeparált földrészei eggyé váltak, megvalósult az emberek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke gyors és egyre gyorsabb mozgása, a repülőtereket ellepik az emberek, az országutakat a kamionok, spekulánsok jelennek meg a világ bármelyik tőzsdéjén, ami most történik a világ másik felén, egy óra múlva nézhetem az interneten, ahol percről percre új híreket olvashatok és olvasok is, mert up to date-nek, naprakésznek, de mondhatom inkább, percrekésznek kell lenni, mert ha nem vagy az, akkor úgy érzed, hogy lemaradtál valamiről. Következésképpen felgyorsult az élet, még a nem utazó, nem vállalkozó, egyszerű embernek is. Már oda jutottunk, hogy, amit eddig egy óra alatt végeztünk el, azt most már fél- vagy negyedóra alatt akarjuk megtenni, egységnyi időre háromszor-négyszer annyit vállalunk, amelynek eredménye, hogy semmire sincs időnk és sosem volt ennyire igaz az angol mondás, miszerint time is money, vagyis az idő pénz. S mert mindent rohanva intézünk, ezért semmit sem csinálunk alaposan, mert nincs rá idő, az elvégzett munka felületes, amit mi adunk ki a kezünk közül, és az is, amit mi kapunk. Úgy rohanunk, mintha üldöznének, mintha az életünk múlna a gyorsaságon, az autópályán rám villog a mögöttem levő, ha csak a megengedett 130 km/órás sebességgel hajtok. Azt veszem észre, hogy a hosszabb cikkeket el sem olvassák az emberek, csak átfutják őket, majd mindenki furakszik, a legkisebb dologtól a nagyobbakig mindenki győzni akar, a többség leplezetlenül erőszakos. Senki sincs belátással s többnyire felesleges kockázatot vállal és itt érünk vissza a kezdethez. A kerékpáros versenyhez, ahol több tucat amatőr kerékpáros egymást szorongatva jutott olyan sebességre, amelynél kizárt volt a defenzív vezetés és baleset esetén a megállás. Most le kellene vonni valamiféle tanulságot, de azt hiszem ez már megtörtént, inkább javaslatokat tennék: külföldi áruk vásárlása helyett járjunk a helyi piacra, nyaraljunk itthon, utazzunk kényelmes sebességgel, vegyünk itthon gyártott árukat és szolgáltatásokat s lehetőleg itthon keressük és költsük el jövedelmünket. Ne rohanjunk sehova, s ha lehet, üljünk fel arra a négyökrös szekérre és Erzsikével válasszunk magunknak csillagot.

Richter Flórián cirkuszigazgatóval Balla Ferenc beszélgetett.

Hegedűs András történésszel Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Érzékeny, ugyanakkor többnyire elhallgatott témát, a gyermekek szexuális bántalmazásának problémáját járja körül a Mesebolt Bábszínház, a Vojtina Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója. A cserkészek is birtokba vehetik az új székházukat, miután a legutóbbi közgyűlésen rendeződtek ennek a feltételei. Az önkormányzat a cserkészszövetség alapítványával 5 éves bérleti szerződést köt, majd 10 évig ingyenes használatot engedélyez. A bérleti díjat az alapítvány támogatásként megkapja az önkormányzattól, így a cserkészszövetséget a rezsiköltség terheli.

Molnár Attila idegenvezetővel beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes az idei nyaralásunkat megtervezni.

Geológus, tanár, festő, filmes rendező, fotográfus. Ez a rövid felsorolás a teljesség igénye nélkül mutatja be Fuchs Lehel eddigi pályájának állomásait. A soron következő két műsorunkban Fuchs Lehel fotográfussal beszélgetünk. Fuchs Lehel igen mozgalmas és tartalmas pályafutását egy műsorban nagy kihívás prezentálni. Így kétszer 24 percben próbáljuk mindezt megvalósítani, ami így sem egy könnyű feladat. Ha nem is részletesen, de alapvető állomásain elidőzve és azokat felidézve igyekszünk bemutatni azt a fajta látásmódot és gondolkodásmódot, amely Fuchs Lehel alkotásai mögött meghúzódik.

1.Az aktuális daganatellenes kutatásokról, a gyógyítás lehetőségeiről Poller Imre onkológussal és Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Mai vendégünk Nagy Viktória, a Nagyvárosi Folkudvar szervezője szerint, ki sem kell mozdulnunk Budapestről, ha egy kis Folkudvar-hangulatra vágyunk. A Hagyományok Háza előtti Corvin téren július 14-től augusztus közepéig heti két alkalommal népzene, néptánc és viseletbemutatóban gyönyörködhetnek, kézműveskedhetnek és felnőttként is hallgathatnak mesét az érdeklődők. Előadások is lesznek a népi gyógyászattól a népszokásokig, amelyeket esténként táncház követ. A rendezvénysorozatra a belépés ingyenes. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva. (foto: hagyomanyokhaza.hu)

Vörösmarty romantikájának folytatójaként klasszikus. És tán lenne napjainkban is időszerűsége Ábrányi Emil életművének.

Jávor Béla: A négyökrös szekér Az elmúlt hétvégén tömeges kerékpáros baleset történt a Balaton-felvidéken. Egy amatőr versenyen – amelyen profik is részt vettek – nem sokkal az indulás előtt egy lejtős szakaszon mintegy 80-85 km/órás sebességre gyorsultak fel a versenyzők, miközben nem volt közöttük csupán egy-két méter távolság. Előre látható volt, ha valaki elesik, nincs az a fék, amely a mögötte lévőt megállíthatná és egy esésből bizonnyal tömeges bukás fog bekövetkezni. Így is lett, valahol a tömeg első felében egy kerékpáros elesett és több tucatnyian buktak az előttük elbukókban, ahogy az várható volt, bekövetkezett a tömegbaleset, kerékpárok, s ami rosszabb, kerékpárosok szenvedtek zúzódásokat, töréseket, a környék több kórházának traumatológiája megtelt sérültekkel, operálandókkal, szerencsére halálos sérülés nem történt. Beszélhetnék most az emberi felelőtlenségről, az eset és az idei pandémia hasonlóságáról, de ezeket most hagyjuk, inkább essen szó másról, a gyorsaságról. Évezredeken keresztül a normális sebesség a gyaloglóé volt, s ha valaki gyorsabban akart haladni, akkor lóra ült. Petőfi még négyökrös szekéren választott magának és Erzsikének csillagot, s csak a XIX-ik század végén jelent meg a robbanómotor és terjedt el a XX. században, amely kiszorította a gőzgépet. A XX. század a Lumiére testvérek által filmezett gőzmozdony sebességével érkezett és az űrrepülőgép sebességével távozott. Mára, a XXI-ik század elejére oly mértékben felgyorsult a világ, a társadalmi lét minden szegmense, amelyre nemcsak nagyszüleink, de szüleink, sőt, ha elég idősek vagyunk, mi magunk sem számíthattunk. A kommunikáció a mobil telefonok, az internet megjelenésével nem csak az emberi kapcsolatokat változtatta meg, de a gazdasági életet is. A közlekedés felgyorsulásával együtt ez a kommunikációs robbanás eredményezte a globalizációt, a Föld eddig egymástól messzemenően szeparált földrészei eggyé váltak, megvalósult az emberek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke gyors és egyre gyorsabb mozgása, a repülőtereket ellepik az emberek, az országutakat a kamionok, spekulánsok jelennek meg a világ bármelyik tőzsdéjén, ami most történik a világ másik felén, egy óra múlva nézhetem az interneten, ahol percről percre új híreket olvashatok és olvasok is, mert up to date-nek, naprakésznek, de mondhatom inkább, percrekésznek kell lenni, mert ha nem vagy az, akkor úgy érzed, hogy lemaradtál valamiről. Következésképpen felgyorsult az élet, még a nem utazó, nem vállalkozó, egyszerű embernek is. Már oda jutottunk, hogy, amit eddig egy óra alatt végeztünk el, azt most már fél- vagy negyedóra alatt akarjuk megtenni, egységnyi időre háromszor-négyszer annyit vállalunk, amelynek eredménye, hogy semmire sincs időnk és sosem volt ennyire igaz az angol mondás, miszerint time is money, vagyis az idő pénz. S mert mindent rohanva intézünk, ezért semmit sem csinálunk alaposan, mert nincs rá idő, az elvégzett munka felületes, amit mi adunk ki a kezünk közül, és az is, amit mi kapunk. Úgy rohanunk, mintha üldöznének, mintha az életünk múlna a gyorsaságon, az autópályán rám villog a mögöttem levő, ha csak a megengedett 130 km/órás sebességgel hajtok. Azt veszem észre, hogy a hosszabb cikkeket el sem olvassák az emberek, csak átfutják őket, majd mindenki furakszik, a legkisebb dologtól a nagyobbakig mindenki győzni akar, a többség leplezetlenül erőszakos. Senki sincs belátással s többnyire felesleges kockázatot vállal és itt érünk vissza a kezdethez. A kerékpáros versenyhez, ahol több tucat amatőr kerékpáros egymást szorongatva jutott olyan sebességre, amelynél kizárt volt a defenzív vezetés és baleset esetén a megállás. Most le kellene vonni valamiféle tanulságot, de azt hiszem ez már megtörtént, inkább javaslatokat tennék: külföldi áruk vásárlása helyett járjunk a helyi piacra, nyaraljunk itthon, utazzunk kényelmes sebességgel, vegyünk itthon gyártott árukat és szolgáltatásokat s lehetőleg itthon keressük és költsük el jövedelmünket. Ne rohanjunk sehova, s ha lehet, üljünk fel arra a négyökrös szekérre és Erzsikével válasszunk magunknak csillagot.

Tudják mi az az ikerszilke? A csöcsöskorsó? A céhkorsó? A komatál? Enyingen, a Balaton dél-keleti csücskénél fekvő, takaros mezőföldi kisvárosban az egykori lepusztult vastelepből szemet gyönyörködtető otthont és alkotóműhelyt varázsolt Kató Balázs fazekas és Katóné Szántó Márta rajztanár-képzőművész. Két évtizede nyitott fazekasműhelyként működtetik a Cserepes Csűrt, ahol gazdag kiállítótér, műhely és előadások, foglalkozások várják a kíváncsiakat és alkotni vágyókat.

1.Az aktuális daganatellenes kutatásokról, a gyógyítás lehetőségeiről Poller Imre onkológussal és Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Mai vendégünk Nagy Viktória, a Nagyvárosi Folkudvar szervezője szerint, ki sem kell mozdulnunk Budapestről, ha egy kis Folkudvar-hangulatra vágyunk. A Hagyományok Háza előtti Corvin téren július 14-től augusztus közepéig heti két alkalommal népzene, néptánc és viseletbemutatóban gyönyörködhetnek, kézműveskedhetnek és felnőttként is hallgathatnak mesét az érdeklődők. Előadások is lesznek a népi gyógyászattól a népszokásokig, amelyeket esténként táncház követ. A rendezvénysorozatra a belépés ingyenes. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva. (foto: hagyomanyokhaza.hu)

A régiek, azaz a romantika előtti mesterek muzsikájának keletkezéstörténete sokkal szerényebben dokumentált, mint azt a kései utódok elvárnák. Ennek oka, hogy a barokk muzsika minden esetben alkalomszerűen, egyszeri és azonnali megszólaltatás céljából keletkezett, és a szerzők csak a legritkább esetben tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy műveik jól dokumentáltan fönnmaradjanak az utókor számára. Az sem perdöntő, hogy egy-egy szerző mely művei jelentek meg élete során nyomtatásban. Amit épp sikerült áruba bocsátania, azt a szerző örömmel engedte át a kiadók számára. Bizonyos műveket egy-egy főrangú pártfogó rendelt meg, de még gyakoribb az az eset, amikor magától a szerzőtől származott a főúri ajánlás, éppenséggel némi pártfogás reményében, hol több, hol kevesebb sikerrel. Vivaldi, akit ma az olasz barokk legnagyobb alakjaként ismerünk, maga is szüntelenül próbálkozott, hogy fölhívja a figyelmet szerzeményeire. Törekvései változó sikerrel jártak. Velencében a korabeli Európa szinte minden jelentős uralkodója megfordult, és Vivaldi több ízben is játszott jelenlétükben. Máskor maga kerekedett föl, hogy fáradságos és kétes kimenetelű utazások során tegyen szert új megrendelésekre illetve megbízásokra. Adrien Chandler és együttese, a La Serenissima ma olyan Vivaldi-szerzeményeket játszanak, amelyek Párizs és a francia arisztokrácia kegyeit keresték. Elsőként az F-dúr fagottversenyt halljuk Peter Whelan szólójával. A következő, C-dúr hegedűkoncert szólistája maga a La Serenissima élén álló koncertmester, Adrian Chandler. Vivaldi franciaországi terveit dokumentáló szerzeményei közül végezetül a G-dúr fuvolakoncertet halljuk Katy Bircher szólójával.