Charlotte Brontë: Jane Eyre Fordította: Ruzitska Mária Felolvassa: Kubik Anna A felvételt Biksza Levente, Urbán Péter és Horváth János készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Tar Éva (37/27.)
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának zalaegerszegi képzéseiről kérdezzük Császár Gabriella képzési igazgatót.
Első a család címmel gyerekdalokból álló lemezt jelentetett meg Monok Balázs.
Jól indult a 2020-as esztendő a Vásárcsarnok Gazdálkodó Szervezetnél, ám a koronavírusjárvány negatívan hatott bevételeikre, e miatt óvatosan tervezik az idei évet is.
szombathelyi összeállítás
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
100 éve peremhelyzetben: határmenti városok a Kárpát-medencében - ez volt a témája a legutóbbi savaria urbanisztikai nyári egyetemnek. Az előadók igyekeztek megragadni azt, hogy a 20-21 században a szinte folyamatosan változó funkciójú, átjárhatóságú határok hogyan befolyásolták, alakították a közelükben fekvő települések életét, milyen irányokat vett településfejlődés, a városépítészet. Borovics Attila okleveles erdőmérnök az Erdészek válasza a trianoni sokkra című előadásában mindennek egy sajátos vetületére világított rá. .
Hamvazószerdával megkezdődött a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt. Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével beszélgetünk.
A kormány hét pontos gazdaság-újraindítási akciótervet jelentett be. Erről mondanak véleményt Lesti árpád és Huber Szebasztián politikai elemzők.
Elindult a könyvtári cserepont szolgáltatás. Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával beszélgetünk.
A Nemzeti Örökség Intézete a társadalmi felelősségvállalás jegyében 50 köbméter tűzifát adományoz a Nagycsaládosok Országos Egyesületének. Radnainé Fogarasi Katalin számol be a részletekről.
Az Európai Unió kortárs építészeti díjának jelöltjei közé választották a Puskás Arénát. Skardelli Györggyel, a Középülettervező Zrt. vezető építészével beszélgetünk.
Pár nappal ezelőtt tartották a tudományos pályán dolgozó nők és lányok világnapját. Ezzel kapcsolatban Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE Informatikai Karának oktatási innovációért felelős dékánhelyettese mondja el gondolatait.
Kossuth Lajos húgának, Zsuzsannának, a szabadságharc országos főápolónőjének születésnapja február 19-e. Ez a nap 2014 óta a Magyar Ápolók Napja. Sebők Ibolya ápolási igazgatót, főnővért a Bethesda Gyermekkorház Ápolók napi programjáról Kozák Annamária kérdezte.
Camino breviárium - Kis lelki navigátor címmel jelent meg Hettyey Ágota nyelvtanárnő és Kiss Antal fejlesztés politikus könyve. A házaspárral beszélgettünk a pénteki Kerengőben. Ebből hallanak egy részletet.
Neves, nemzetközi szinten is elismert szaktekintélyekkel bővült a Mathias Corvinus Collegium oktatói, kutatói csapata. Constantinovits Milánnal szakmai főigazgató-helyettessel beszélgetünk.
szerkesztő: Gadácsi János
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
A Béres Csepp, illetve továbbfejlesztett összetételű változata, a Béres Csepp Extra a magyar gyógyszerkincs része, amelyet magyar feltaláló, id. dr. Béres József fejlesztett ki. A magyar alkotótevékenységhez, tudáshoz kapcsolódik ez az egyedi, különleges és kimagasló minőségű gyógyszer. Minőségét a találmányra megadott szabadalmi oltalmak, illetve a gyógyászati célra történő alkalmazást engedélyező, gyógyszer forgalomba hozatali engedélyek igazolják. A Béres Cseppek az igaz magyar ember segítőkész, érzékeny és tiszta értékrendjét közvetítik, ami által belföldön és külföldön is a magyarság kiválóságát hirdetik. A Béres Cseppek története példát mutat szorgalomból, kitartásból, emberségből, igaz értékekből. Vendégünk Béres Klára, a Béres alapítvány elnöke és ifj. dr, Béres József, a Béres Gyógyszertár elnöke.
Visszaadja a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ üzemeltetését a szombathelyi önkormányzat az államnak. A leromlott állapotú épületet részlegesen felújítják, majd egy kísérleti program keretében új típusú közösségi térré alakítják.
Idén január elsejétől minden településen, ahol nincs közművelődési intézmény, legalább egy középfokú végzettségű közművelődési szakembert kell alkalmazni - ezt írja elő a törvény. A Nemzeti Művelődési Intézet kormánytámogatással képzési és foglalkoztatási programot indított, hogy a jelentkezők megkapják a szükséges oktatást.
Ülést tartott a Vas megyei oltási munkacsoport. Helyben erre a pár napja frissen megalakult szervezetre hárulnak a koronavírus elleni oltással kapcsolatos szervezési feladatok. Az egyeztetésen részt vett György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője is.
kulturális programajánló
Szerkesztő: Tóth János András
Zenei szerkesztő: Csiba Lajos
Edit
Ezért üldögélek
a világban.
Minden pillanat
édes, kellemes.
Ezért a szívemen
már nem
sötét dolgok ülnek.
Kedvesem, mosolygok.
Budapest, 1935. március 8.
Ez az eddig nem ismert József Attila vers vagy verskezdemény egy 4 lapból álló notesztöredéken bukkant fel címmel, dátummal, aláírással.
S ez a nyolc soros Edit című kézirat szerepel az antikvarium.hu online árverésén, mely Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész tanulmánya alapján József Attila első Edit-verse.
Az árverés, illetve a kézirat kapcsán felmerülő kérdésekkel, kételyekkel N. Horváth Béla irodalomtörténészhez, a Pécsi Tudományegyetem professzorához fordulunk. (N. Horváth Béla évtizedek óta kutatja József Attila életművét és intenzíven foglalkozott a költő és a vers ihletője, Gyömrői Edit kapcsolatával is.)
Beethoven + címmel tavaly ősszel kezdődött és idén májusig havonta jelentkezik a junior príma-díjas gordonkaművész, Rohmann Ditta kamarakoncert sorozata.
A Virág Benedek Házban az eddigi alkalmak során repertoárra került megannyi cselló-zongora szonáta, legközelebb pedig jövő kedden, délelőtt 11 órától az online térben az Erzhercog csendül fel, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusának, a junior príma-díjas Balogh Máténak új kompozíciója, a Brief kerül bemutatásra.
A német Brief szó levélre utal, mégpedig Beethovennek a Hallhatatlan Kedveshez írt levelére, melyet hagyatékában találtak meg.
A jövő keddi online kamarakoncerten Rohmann Ditta csellójátékához és a fortepianót megszólaltató Berecz Mihályhoz, Lesták-Bedő Eszter, a Budapesti Fesztiválzenekar hegedűművésze fog társulni.
(Bővebben: https://online-budavar.jegy.hu/#/event)
Kodolányi János mitikus-biblikus témájú regénytrilógiája az Új ég, új föld című Gilgames-regény, Az égő csipkebokor című Mózes-regény és az újszövetségi idők kezdeteit megidéző Én vagyok című regény. Ez utóbbi az árulóvá lett tanítvány életén keresztül Jézus története mellett az árulás lélektanát és motivációit tárja elénk.
Az Én vagyok regényének feldolgozása a Rádiós regénytár jövő héten kezdődő sorozatában a nagyböjti időben fogja kísérni a hallgatókat.
A sorozat rendezője, Sárospataki Zsuzsanna Dunai Tamást kérte fel a regény megelevenítésére, Kodolányi regényéről az elismert és szeretett színművésszel beszélgetünk a Magyar Katolikus Rádió 3. Stúdiójában.
Kép: Veres Ádám
A száz esztendővel ezelőtt, 1921-ben elhunyt Camille Saint-Saëns emlékére ma a Francia Nemzeti Zenekar és Seiji Ozawa fölvételeit hallhatják. Komponistánk különös korszakban alkotott: a bécsi klasszika formai tökélye és a romantika érzelmi telítettsége után elérkezett a szintézis, az összefoglalás ideje. Saint-Saëns melodikus invenciója a leginkább talán Csajkovszkijéhoz mérhető, ugyanakkor a klasszikához köti korszaka - a restauráció törekvése a monumentális, letisztult formák létrehozására. Egyik legnépszerűbb műve, az opus 78-as, 3., c-moll szimfónia azonban nem csak hatalmas arányai okán tekinthető korjelzőnek. A Philippe Lefebvre közreműködésével fölhangzó szimfónia egyike ama zeneműveknek, amelyek az elsők között fosztják meg az orgonát templomi, liturgikus funkciójától, és teszik meg a lenyűgöző koncerttermi hatáskeltés eszközéül. Ez az 1886-ban keletkezett, az ekkor elhunyt Liszt emlékének ajánlott szerzemény a lehető legtávolabb áll a vallási hangulattól: a romantika sóvárgó, hontalanság, nosztalgia és vágyakozás fémjelezte életérzése árad belőle. Mi másra is vallanának a partitúrában fölbukkanó idézetek a Liszt számára is annyira fontos Dies irae himnuszából?
A 3., Orgona-szimfónia után Saint-Saëns két mitológiai ihletésű szimfonikus költeményét játssza a Seiji Ozawa vezényelte Francia Nemzeti Zenekar. Elsőként az 1873-ból való, 39-es opusszámú Phaetont. Phaethón a görög mitológia Nap-istenének, Héliosznak fia. Héliosz tüzes szekerével minden reggel megjelenik az égbolton. Egyszer Héliosz átadta a fiának, Phaethónnak a napszekeret, de a vállalkozás tragikus véget ért. A történetet Ovidius meséli el az Átváltozásokban – Saint-Saëns pedig ismét a romantika egyik alaptémájához kapcsolódik, amikor a tragikus hős elbukásának toposzát énekli meg a szimfonikus költeményben.
Saint-Saëns 1871-ben komponálta 31-es opusszámú, Omphalé rokkája című szimfonikus költeményét. Omphalé líd királynő a görög mitológia szerint rabságban tartotta Héraklészt, és arra kárhoztatta, hogy női ruhában pörgesse a rokkát a többi rabszolganővel.
Régi szakácskönyvek Saly Noémitól
Szerkesztő: Nagy György András
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Irodalom- és helytörténész. A nagyközönség úgy ismerhette meg, mint aki mindent tud a kávéházakról. Volt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari múzeum kutatója, manapság pedig régi szakácskönyveket rendez sajtó alá. Tavaly Molnár Júlia 1854-ben született receptgyűjteményét adta ki. Az Édesanyám főztje mai vendége Saly Noémi.
Kép: Oldal egy kéziratos szakácskönyvből
"Tányért, villát hozzanak, hogy éhen ne haljanak!" - parasztlakodalmon száz évvel ezelőtt
Szerkesztő: Kozák Annamária
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Mivel terítettek egy parasztlakodalmon száz évvel ezelőtt? Milyen fogásai voltak az ünnepségnek? Miben főtt az étel a nagy vendégseregnek? Hogyan készültek a házasulandók és családjuk? Németh Annával, A Magyar Mezőgazdasági Múzeum múzeumpedagógusával beszélgetünk.
A kép forrása: https://mmgm.blog.hu/2021/02/12/_tanyert_villat_hozzanak_hogy_ehen_ne_haljanak
Hoványi Márton Dantéról, Dosztojevszkijről és József Attiláról
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Hoványi Márton irodalomtudós, teológus vendégünk válogat kedves olvasmányai közül. Szó lesz a határhelyzetekről, tükröt tartó történetekről és arról, lehetünk-e esendők, amikor Isten elé állunk.
(kép: Agnolo Bronzino: Allegórikus festmény a Purgatóriumra tekintő Dantéról)
anyanyelvi rovat
Szerkesztő: Nagy György András
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Amiben a nemzet él – Anyanyelviség, sokszínűség, hovatartozás
A -kozik/-kezik, ha képezik – Egy járványos nyelvi jelenség nyomában.
Mai játékunk akár februári tréfa is lehetne
Egy nyelvet hivatalosan akkor tekintenek veszélyeztetettnek, ha azt 100 ezer embernél kevesebb beszéli. Február 21. egy konkrét történelmi esemény következtében lett az anyanyelv nemzetközi napja. Célja ma már az, hogy felhívja a figyelmet a veszteségre és a gazdagságra – arra, hogy kommunikációnk természetes közege és anyaga valójában milyen óriási kincs. Kicsit olyan talán, mint a levegő, vagy a népmesei só. Prószéky Gábor nyelvész, programtervező matematikus, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója volt a beszélgetőtársam.
Csiba Lajos és Juhász Előd műsora
Würtz Klára zongoraművész
A Hollandiában élő zongoraművésznő rendszeresen koncertezik itthon is, külföldön is a legnevesebb művészkollégákkal. Színes, vonzó kép alakul ki róla beszélgetésünkben.
Három mű, három művész ajánlásával. A szerkesztő: Máry Szabó Eszter.
Zenei barangolás. Henri Vieuxtemps, Bruckner és Mozart egy-egy művét hallják.
Szűcs Máté brácsaművész, Kovács János karmester és Babus Antal irodalomtörténész
ajánlásával.