Műsorújság

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb Programjának keretében a Magyar Kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

73 világbajnoki cím több mint 400 oldalon. A magyar asztalitenisz világbajnok anekdotái címmel jelent meg könyv a hazai sikersportág történetéről Vörös Csaba tollából. A szerző mellett az immár Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, négyszeres világbajnok Jónyer Istvánnal beszélget Szentimrei Kristóf.

Az amerikai dél címmel jelent meg Szilvay Gergely legújabb könyve. Az amerikai Délről hazánkban nincs számottevő irodalom. Történelme, problémái és történetírása itthon nem ismert, nem vizsgált terület. Annak, hogy belekezdett e kötet megírásába, több oka volt. A szerzővel beszélgetünk.

1. Keresztényüldözés a világban. Egy hete jelent meg az Open Doors szervezet éves jelentése. A helyzet évről évre romlik. Ismertetjük a megdöbbentő számokat és az okokat. Bővebb információ (térképek, grafikonok, elemzések és tanúságtételek): portesouvertes.fr (franciául) vagy opendoorsusa.org (angolul). 2. Orosz-Amerikai konfliktus Ukrajna kapcsán. Az amerikai diplomaták családtagjait hazahívták Ukrajnából egy esetleges orosz támadástól félve, és az amerikai elnök 1000-5000 katona térségbe vezénylését fontolgatja. Mit szól Putyin mindehhez, készül-e valóban támadásra és mit hozhatnak a megkezdett orosz-amerikai tárgyalások? Szakértőnk a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Illyash György.

Elkerülhető lett volna az I: világháború, ha III. Frigyes nem hal meg 99 nap uralkodás után gégerákban? Valóban alkotmányos monarchiává formálta volna a Német Birodalmat és ez a lépés elég lett volna ahhoz, hogy elkerüljük a Nagy Háborút? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.

Riporter: Szerdahelyi Csongor

Nap, árnyék, boszorkány: Egy trilógia két kötete és egy színmű – egyetlen drámába sűrítve, de a jókedvet sem mellőzve. A terep Erdély, a történelmi keretet az a bizonyos bethleni aranykor adja, ám van, ami független helytől és időtől. Ez utóbbi pedig nem pusztán az emberi kapcsolatokra és vívódásokra vonatkozik. Az eredeti szerző Móricz Zsigmond, az újraalkotó pedig Venyige Sándor, akinek egyébként színigazgatóként nem jutott volna eszébe saját darabját a megírás után úgy 20 évvel elővenni, ha nem kopogtat az ajtón a kooprodukciós partner a Gózon Gyula kamaraszínház. „Szivetszaggató, mélységes fájdalommal tudatjuk minden jó emberünkkel, hogy kicsiny családunk büszkesége, fejünknek ékes koronája, a mi drága jó fiúnk, ADY ENDRE a Vörösmarty Akadémia elnöke élete 41. évében, f. évi január 27-én hosszas szenvedés után csöndesen elhúnyt” – írja a család gyászjelentése, amely 1919-ben kelt, a Partiumban, Érmindszenten. Két nappal később a költő temetésén a kortársak szerint Móricz Zsigmond mondta a legemlékezetesebb búcsúztatót. „Apám neve sehol sincs a fogolylistán”. Emlékezés, apróságok; egy élet, egy emberre szabott 88 esztendő képei. Metszetek, ahogy Gergely Ágnes nevezi friss kötetében megjelent kisprózáit. A Mozdonygyári éjszakák című könyvről kérdezi őt Liptay Katalin.

Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére 1997 óta feburár 2-án, Urunk bemutatásának ünnepén adnak hálát a keresztények azért az ajándékért, amelyet az Úr a szerzeteseken, a megszentelt életet élőkön keresztül ad a Krisztus-hívők közösségének. Meghívásról, küldetésről, Jézus öröméről és az ember belső öröméről beszél Tornyai Gábor székesfehérvári plébános.

Riporter: Madocsai Bea. Beszélgetőtársak: Katona Ildikó egyesületi titkár és Dr. Molnár András József alapító elnök. Kép: Viator Egyesület.

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Elkerülhető lett volna az I: világháború, ha III. Frigyes nem hal meg 99 nap uralkodás után gégerákban? Valóban alkotmányos monarchiává formálta volna a Német Birodalmat és ez a lépés elég lett volna ahhoz, hogy elkerüljük a Nagy Háborút? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.

Debrecen hírei: - Népi kézműves díjazott munkákból rendeztek kiállítást a Debreceni Görögkatolikus Metropolitai Hivatalban. - Kiállítás nyílt a DEAC történetéről. Kiskőrös és térsége hírek: - Közel 100 ezer forint gyűlt össze a kalocsai menhely kutyáinak a jótékonysági eseményen. - Január végéig várják az adománycsomagokat kifejezetten nőknek.

Leggyakrabban a piros, a bíbor, a fekete és a fehér tűnik fel Aknay János Krisztus-ábrázolásain, amelyekről egy gyönyörű kiállítású kötet is napvilágot látott. A Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, a Nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bemutassa -ahogyan a kötet szerkesztője Nagy Márta bizantológus fogalmaz- a Krisztusság teljességét-noha az ötvenhat portré megalkotása éppúgy ösztönös volt, mint bármely emlék-kompozíciója, vagy angyal-ábrázolása.. A nyíregyházi születésű fél évszázada Szentendrén élő Aknay munkássága folytatása, s egyben megújítása a több mint száz éves hagyománnyal rendelkező szentendrei festészet geometrikus törekvéseinek. Angyalai az időtlenség, az örökkévalóság hírnökei, akik összekötő kapcsolatot jelentenek az égi és a földi, a látható és a láthatatlan, az anyagi és a szellemi tartalmak között, akár csak maga a művészet. Novotny Tihamér művészettörténész írja egy helyütt: Ez a képzelet szárnyán közlekedő, térben is időben igen mozgékony, tiszavirágszerűen új és új alakot öltő angyalmotívum valóban úgy röpköd Aknay Jánosnál, mint mesékben a gondolat. Világokat hág át, csillagok közt jár-kel, de mindig visszatér alkotó (atyjához), a művészhez, s be-benéz az ajtókon, ablakokon, s fel-felbukkan az újra és újjáépített szentendrei kulisszák között, és a háztetők, keresztek és kálváriák felett. (képünkön Aknay János a könyvbemutatón, fotó: Bazánth Imola)

Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére 1997 óta feburár 2-án, Urunk bemutatásának ünnepén adnak hálát a keresztények azért az ajándékért, amelyet az Úr a szerzeteseken, a megszentelt életet élőkön keresztül ad a Krisztus-hívők közösségének. Meghívásról, küldetésről, Jézus öröméről és az ember belső öröméről beszél Tornyai Gábor székesfehérvári plébános.

Nap, árnyék, boszorkány: Egy trilógia két kötete és egy színmű – egyetlen drámába sűrítve, de a jókedvet sem mellőzve. A terep Erdély, a történelmi keretet az a bizonyos bethleni aranykor adja, ám van, ami független helytől és időtől. Ez utóbbi pedig nem pusztán az emberi kapcsolatokra és vívódásokra vonatkozik. Az eredeti szerző Móricz Zsigmond, az újraalkotó pedig Venyige Sándor, akinek egyébként színigazgatóként nem jutott volna eszébe saját darabját a megírás után úgy 20 évvel elővenni, ha nem kopogtat az ajtón a kooprodukciós partner a Gózon Gyula kamaraszínház. „Szivetszaggató, mélységes fájdalommal tudatjuk minden jó emberünkkel, hogy kicsiny családunk büszkesége, fejünknek ékes koronája, a mi drága jó fiúnk, ADY ENDRE a Vörösmarty Akadémia elnöke élete 41. évében, f. évi január 27-én hosszas szenvedés után csöndesen elhúnyt” – írja a család gyászjelentése, amely 1919-ben kelt, a Partiumban, Érmindszenten. Két nappal később a költő temetésén a kortársak szerint Móricz Zsigmond mondta a legemlékezetesebb búcsúztatót. „Apám neve sehol sincs a fogolylistán”. Emlékezés, apróságok; egy élet, egy emberre szabott 88 esztendő képei. Metszetek, ahogy Gergely Ágnes nevezi friss kötetében megjelent kisprózáit. A Mozdonygyári éjszakák című könyvről kérdezi őt Liptay Katalin.

Leggyakrabban a piros, a bíbor, a fekete és a fehér tűnik fel Aknay János Krisztus-ábrázolásain, amelyekről egy gyönyörű kiállítású kötet is napvilágot látott. A Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, a Nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bemutassa -ahogyan a kötet szerkesztője Nagy Márta bizantológus fogalmaz- a Krisztusság teljességét-noha az ötvenhat portré megalkotása éppúgy ösztönös volt, mint bármely emlék-kompozíciója, vagy angyal-ábrázolása.. A nyíregyházi születésű fél évszázada Szentendrén élő Aknay munkássága folytatása, s egyben megújítása a több mint száz éves hagyománnyal rendelkező szentendrei festészet geometrikus törekvéseinek. Angyalai az időtlenség, az örökkévalóság hírnökei, akik összekötő kapcsolatot jelentenek az égi és a földi, a látható és a láthatatlan, az anyagi és a szellemi tartalmak között, akár csak maga a művészet. Novotny Tihamér művészettörténész írja egy helyütt: Ez a képzelet szárnyán közlekedő, térben is időben igen mozgékony, tiszavirágszerűen új és új alakot öltő angyalmotívum valóban úgy röpköd Aknay Jánosnál, mint mesékben a gondolat. Világokat hág át, csillagok közt jár-kel, de mindig visszatér alkotó (atyjához), a művészhez, s be-benéz az ajtókon, ablakokon, s fel-felbukkan az újra és újjáépített szentendrei kulisszák között, és a háztetők, keresztek és kálváriák felett. (képünkön Aknay János a könyvbemutatón, fotó: Bazánth Imola)

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Összesen 626 zeneművet írt, annak ellenére, hogy még az akkori viszonyokhoz képest is korán, mindössze 35 évesen meghalt. Tizenkét éves korában már három operát, hat szimfóniát és több száz más művet komponált. Goethe szerint: „Mozart, mint jelenség, mindig olyan csoda marad, amelyre nincs igazán magyarázat.” A műsorban az 550.es-es jegyzékszámú g-moll szimfóniát idézzük fel a New York-i Szimfonikusok játékában Leonard Bernstein vezényletével.