Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A pleográfia, vagyis az írástörténet, valamint a pálos rend múltjának kutatása nem csak hangzásban cseng össze: Sarbak Gábor ugyanis mind a kettőt műveli. A keresztény kultúra továbbadásáért végzett szolgálatát idén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana-díjkal ismerte el. Az irodalomtörténész természetesen kodikológus is, azaz otthon van az irodalmat és a történelmet hordozó régi kéziratos könyvek világában. Pont úgy, ahogy az Országos Széchényi Könyvtárban is, ahol beszélgettünk. Kép: Sarbak Gábor a díj átvételekor tartott ünnepségen

A szovjet hadsereg katonái 1945 és 57 között tartózkodtak Körmenden. Erről a csaknem másfél évtizedről, és a Batthyányak gyűjteményeiben, valamint a kastélyban és a város egyéb épületeiben, szobraiban keletkezett károkról szól a Dr. Batthyány Strattmann László Múzeum nemrég megnyílt időszaki kiállítása, amelyről dr. Katona Attila történészt hallhatják. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ egyetemi docense arról is beszél, hogyan épült fel és mi jellemezte a szovjet hadsereget az 1945 utáni időszakban, Magyarország megszállása idején. A Körmenden is bekövetkezett értelmetlen pusztítás kapcsán olyan történések és társadalmi változások is szóba kerülnek, amelyek ebben az időszakban a legtöbb településen hasonlóan mentek végbe. (Fotó: kormend.hu)

A központi idegrendszer kutatásainak új távlataival ismerkedhettek meg az érdeklődők a BrainVisionCenter Kutatóintézet legutóbbi rendezvényén.. Az intézet vezetőjével Rózsa Balázzsal beszélgetünk, aki világszintű tudományos eredményeket ér el agykutatásban, és az orvosi diplomája mellett fizikusi végzettsége is van.

1. Éhségtől és bezártságtól ordító emberek a toronyházak ablakaiban, lakásokba berontó szkafanderesek, tucatjával élve nejlonzsákba kötött macskák és nyílt utcán botokkal agyonvert kutyák, közben a házak között szlalomozó drónból felhangzik a szózat: „Kedves lakosok! Szíveskedjenek megzabolázni szabadságvágyukat!” Az utóbbi hetekben ez volt Sangháj és több kínai nagyváros mintegy 180 millió lakosának valósága, ahol az omikron hulláma miatt drákói kijárási tilalmat rendelt el a kínai vezetés. Vajon a gyengébb tüneteket okozó vírus ellenére Hszi Csin-ping miért ragaszkodik mindenáron a két éve meghirdetett „zéró covid” programhoz? Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára a vendégünk. 2. Törökország megvétózza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását - közölte hétfőn Recep Tayip Erdogan török elnök. Az okokról kérdezzük Szalai Mátét, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját. 3. Az ír sziget egyesüléséért küzdő katolikus Sinn Féin párt nyerte az észak-írországi választásokat. Egyesülhet a két Írország? Szakértőnk Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa.

Ereklyegyűjtő turista út volt csupán András király kereszteshadjárata a Szentföldre, vagy a középkori magyar királyság egyik jelentős eseménye? Ha visszafoglalták volna Jeruzsálemet a muszlimoktól, lett volna magyar keresztes állam a közel-keleten? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.

Az Ybl Miklós által tervezett épületet történetével és művészeti értékeivel bővebben foglalkozunk vasárnap, a Hagyományok éltetőiben.

Harapkó Mariannával, a szervezet vezetőjével Nyíri Kata riportja.

„Generációs regény, korrajz.” „Ez sok mindent megmagyaráz…” „Mi szabja meg esendőségünk és szerethetőségünk határát?” „A balladai stílus és a szarkazmus.” 4 mondat - 4 ajánlóból - ugyanarról. Az 1966-ban született Mohácsi Árpád költő, műfordító első prózakötetéről, a Párizsi befutó című regényről. A szerzővel Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. „A közönség már régen elfelejtette ezt a darabomat, ám engem, amikor a múltkor megint elővettem, annyira megkapott a bája, a finomsága, hogy nyomban összehívtam a librettistáimat, és ők átírták a szövegkönyvet, én pedig átkomponáltam a zenét.” Így emlékezik vissza Lehár Ferenc arra, miként született meg „A sárga kabát” című – egyébként megbukott - művéből „A mosoly országa”, amely viszont világsiker lett. Az operett a berlini premier után csaknem 100 évvel is képes megtölteni a nézőteret - legalábbis ezt tapasztalta a műfajnak otthont adó budapesti színházban állandó kritikusunk Oláh Zsolt. A szellemi, lelki és morális értékek, szemben ezek válságával – talán szokatlan, hogy egy hangverseny ilyen témaköröket feszeget. Ám az 1983-ban született, Csíkszeredából elszármazott Kedves Csanád egyes műveibe nem véletlenül épülnek be irodalmi alkotások is. A zeneszerző-előadóművésszel Szőke Anna beszélgetett a hétfő esti (május 23. 18.00, Budapest Music Center) koncert apropóján. Képek: 1) Kedves Csanád (Fotó: bmc.hu), 2) 1931-es kritika Lehár darabjáról 3) Mohácsi Árpád kötete

Székesfehérváron a Barátok Boltja Egyházmegyei Könyv- és Kegytárgyboltban mutatták be Lencsés Rita fitoterapeuta Kertünk patikája című könyvét, amelyben az általa kiválasztott 50 növény között van olyan is, amit eddig csak zöldségként ismertünk, de gyógyhatásuk révén a Fitoterápa is alkalmazza őket. A természetgyógyász, gyógynövény szakértőt és Szeidel Ágnest, bolt vezetőjét a könyvbemutató után kérdeztem.

Megrendezték az első Vasi Pajtaszínházi Szemlét, melynek célja az volt, hogy az amatőr színjátszócsoportok megismerjék egymást, ihletet merítsenek egymás szakmai, illetve közösségépítő munkájából, és ennek nyomán személyes kapcsolatokat, együttműködéseket alakítsanak ki.

Ereklyegyűjtő turista út volt csupán András király kereszteshadjárata a Szentföldre, vagy a középkori magyar királyság egyik jelentős eseménye? Ha visszafoglalták volna Jeruzsálemet a muszlimoktól, lett volna magyar keresztes állam a közel-keleten? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.

Seven come eleven Willow weep for me Mirr-Murr, a kandúr Előadja a Gyárfás Trió, Gyárfás István - gitár, Oláh Zoltán - bőgő, Cseh Balázs - dob. Sultry Serenade Favela On the Sunny side of the street Előadja a Gyárfás Trió, közreműködik: Deseő Csaba - hegedű.

Évtizedekkel ezelőtt egy családi fotográfiának is beillő alkotásával vonta magára a figyelmet Hauser Beáta. A Reménység egy családot mutat be, amelynek tagjai tekintetének fókuszában egy ijedt szemű kisfiú, a család reménysége áll. Ennek a várakozásteljes pillanatnak a megörökítése. 1984-ben a 8. Fal- és Tértextil Biennálé nagydíját hozta meg a művésznek. Hauser Beáta mindig szívesen rajzolt, véletlenül került textil szakra, ám a grafika továbbra is foglalkoztatta. A Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész és grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Magyarország Kiváló Művésze tudósítónak vallja magát – legyen szó Aracsról vagy Petőfiről, gobelinről vagy grafikáról. Alkotásain a történelem, a közösségi és a személyes sors egybefonódik, ahogyan Szakolczay Lajos művészetkritikus fogalmaz „hogy összes dolgával együtt lélegző rajz legyen. Számára nem a festett kartonok képvalóságának pontos átvitele, az egyébként nem lebecsülendő, sok száz éves szövési mód- a francia gobelin- jelenti az izgalmat, hanem a jól kigondolt kompozíció munka közbeni esetleges alakítása. Hogy ne menjen veszendőbe egyetlen új, az alkotási lázat forrponton tartó invenció sem” Hauser pályája meghatározó fordulópontjának nevezi azt a kiállítást, amelyről épp emiatt hosszasabban beszélünk. Amiről alig beszélünk: az a néhol fanyar, fájdalmas szépség, amely alkotásain felfedezhető. (Fotók: Ámen Gellért, forrás Magyar Művészeti Akadémia, portré: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

Székesfehérváron a Barátok Boltja Egyházmegyei Könyv- és Kegytárgyboltban mutatták be Lencsés Rita fitoterapeuta Kertünk patikája című könyvét, amelyben az általa kiválasztott 50 növény között van olyan is, amit eddig csak zöldségként ismertünk, de gyógyhatásuk révén a Fitoterápa is alkalmazza őket. A természetgyógyász, gyógynövény szakértőt és Szeidel Ágnest, bolt vezetőjét a könyvbemutató után kérdeztem.

„Generációs regény, korrajz.” „Ez sok mindent megmagyaráz…” „Mi szabja meg esendőségünk és szerethetőségünk határát?” „A balladai stílus és a szarkazmus.” 4 mondat - 4 ajánlóból - ugyanarról. Az 1966-ban született Mohácsi Árpád költő, műfordító első prózakötetéről, a Párizsi befutó című regényről. A szerzővel Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. „A közönség már régen elfelejtette ezt a darabomat, ám engem, amikor a múltkor megint elővettem, annyira megkapott a bája, a finomsága, hogy nyomban összehívtam a librettistáimat, és ők átírták a szövegkönyvet, én pedig átkomponáltam a zenét.” Így emlékezik vissza Lehár Ferenc arra, miként született meg „A sárga kabát” című – egyébként megbukott - művéből „A mosoly országa”, amely viszont világsiker lett. Az operett a berlini premier után csaknem 100 évvel is képes megtölteni a nézőteret - legalábbis ezt tapasztalta a műfajnak otthont adó budapesti színházban állandó kritikusunk Oláh Zsolt. A szellemi, lelki és morális értékek, szemben ezek válságával – talán szokatlan, hogy egy hangverseny ilyen témaköröket feszeget. Ám az 1983-ban született, Csíkszeredából elszármazott Kedves Csanád egyes műveibe nem véletlenül épülnek be irodalmi alkotások is. A zeneszerző-előadóművésszel Szőke Anna beszélgetett a hétfő esti (május 23. 18.00, Budapest Music Center) koncert apropóján. Képek: 1) Kedves Csanád (Fotó: bmc.hu), 2) 1931-es kritika Lehár darabjáról 3) Mohácsi Árpád kötete

Évtizedekkel ezelőtt egy családi fotográfiának is beillő alkotásával vonta magára a figyelmet Hauser Beáta. A Reménység egy családot mutat be, amelynek tagjai tekintetének fókuszában egy ijedt szemű kisfiú, a család reménysége áll. Ennek a várakozásteljes pillanatnak a megörökítése. 1984-ben a 8. Fal- és Tértextil Biennálé nagydíját hozta meg a művésznek. Hauser Beáta mindig szívesen rajzolt, véletlenül került textil szakra, ám a grafika továbbra is foglalkoztatta. A Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész és grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Magyarország Kiváló Művésze tudósítónak vallja magát – legyen szó Aracsról vagy Petőfiről, gobelinről vagy grafikáról. Alkotásain a történelem, a közösségi és a személyes sors egybefonódik, ahogyan Szakolczay Lajos művészetkritikus fogalmaz „hogy összes dolgával együtt lélegző rajz legyen. Számára nem a festett kartonok képvalóságának pontos átvitele, az egyébként nem lebecsülendő, sok száz éves szövési mód- a francia gobelin- jelenti az izgalmat, hanem a jól kigondolt kompozíció munka közbeni esetleges alakítása. Hogy ne menjen veszendőbe egyetlen új, az alkotási lázat forrponton tartó invenció sem” Hauser pályája meghatározó fordulópontjának nevezi azt a kiállítást, amelyről épp emiatt hosszasabban beszélünk. Amiről alig beszélünk: az a néhol fanyar, fájdalmas szépség, amely alkotásain felfedezhető. (Fotók: Ámen Gellért, forrás Magyar Művészeti Akadémia, portré: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

Műsoron: 1.Telemann: D-dúr trombitaverseny 2. Hummel: Esz-dúr trombitaverseny Közreműködik az Angol Kamarazenekar, valamint a Berlini Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Sir Charles Mackerras, és Herbert von Karajan