Műsorújság

A Civilút Alapítvány által létrehozott Odaadó Program egy olyan internetes platform, amely kimondottan az idősebb korosztálynak szól, hogy minél egyszerűbben megtalálják azokat a megbízható szervezeteket, vállalkozásokat, intézményeket, amelyek kimondottan nekik kínálnak különböző szolgáltatásokat, programokat. A Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú Nonprofit Kft. egy olyan programot működtet, amelynek célja az idősek magányának enyhítése, otthoni biztonságának valamint egészségmegőrzésének támogatása. A két szervezet nemrégiben együttműködési megállapodást kötött. A Sorsfordítókban erről számolunk be.

A legutóbbi alkalommal már megismerkedhettek a kedves hallgatók azzal a kolumbiai származású, ám magyar gyökerekkel is rendelkező fiatalemberrel, aki Budapesten dolgozik sommelier-ként. Juan Sebastian Giraldo Makovejjel arról beszélgettünk két héttel ezelőtt, hogy hogyan boldogult a kezdeti időszakban Magyarországon, hogy mi mindennek köszönheti a borhoz és hazánkhoz való vonzódását, valamint a Court of Master Sommeliers nemzetközi boriskolánál nem régiben elért ún. Advanced Sommelier minősítéséről. A folytatásban szót ejtünk bővebben erről a nem mindennapi szakmai teljesítményről, annak megszerzéséről és Sebastian jövőbeli terveiről.

A Katolikus Karitász munkájáról Écsy Gábor országos igazgatója számol be. Bakonyszentlászlón táborozott a harkai Kuckó klub mintegy 30 sérült fiatalja a harkai karitász-csoport szervezésében többek mellett a Győri Egyházmegyei Karitász támogatásával. Paksa Balázzsal, a szervezet munkatársával beszélgetünk. Az időközi választásokról Huber Szebasztián és lesti Árpád politikai elemzők fejtik ki véleményüket. A transzplantált gyermekek nyaralásáról Szalamanov Zsuzsa, a Transzplantált Alapítvány elnöke számol be. A biológiai sokféleség védelmét sürgetik az Európai Bizottságnál a természetvédők. Ujj Zsuzsannával, a Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi programfelelősével beszélgetünk. A székely himnuszt talán minden honfitársunk hallotta már, sokan ismerik dallamát, szövegét, de szerzőit kevesen. Most a zeneszerzőjéről lesz szó és a róla szóló őszi megemlékezésről. 10 éves dékáni tevékenysége véget ér Horváth Zoltán egyetemi tanárnak az ELTE Informatikai Karán, aki az ELTE informatikatudományi Intézetének alapító igazgatója is. Vele beszélgetünk. A dologi jogról volt szó a Jogsegélyben. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket, és Szalay Kornél Géza ügyvéd visszahívja Önöket. A beszélgetésből hallanak egy részletet.

Szűr szavunk a középkorban feltehetően azt a szürke, gyapjúposztót jelölte, amelyből a köznép, illetve egyes szerzetesek ruhája készült. De varrtak belőle tarisznyát, zsákot és köpönyeget is. A cifraszűr nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is egyben. Mint viseletelem, a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint "kivirágzott". A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette a legény udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

Néhány éve festett fakazettás díszítéssel egészítették ki a lökösházi római katolikus templom karzatát. A festés közös munka volt, ahány kazetta, annyi alkotó keze munkáját dicséri. A csapatot Ament Éva grafikus, bútorfestő fogta össze, a résztvevők többsége pedig nyári alkotó táborain, képzésein sajátította el a bútorfestés mozdulatait, fogásait. A lökösházi munka sokuknak az első olyan alkotása lett, melyet kiállítva, remélhetőleg végső helyén, évtizedekig csodálhatnak majd a templomba lépők. S hogy az alkotók hogyan kerültek kapcsolatba a művészet ezen ágával, miért vonzza őket a festett bútorok szépsége? Műsorunkban erről kérdezem őket.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona Adásunk tartalmából: - a tradicionális cigány zenét játszó Parno Graszt zenekar 30 éves; - a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Szarvas József által létrehívott Kultúrpajta Jubileumi Évada, benne az őrségi Viszák település színpadán fellépő Fabók Mancsi Bábszínháza; - és az országszerte koncerteket kínáló Filharmónia Fesztivál Nyár programjai, kiemelten az idei Orgonák Éjszakája.

Ha nekünk szegeznék a kérdést, ki is volt az 1840 és 1897 között élt Alphonse Daudet, legtöbben bizony gondolkodóba esnénk. Az sem igen segítene, ha a kérdező műcímeket sorolna: A kis izé; Tarasconi Tartarin; Levelek a malomból. Ha pedig az Arles-i lány kerülne szóba, mindenkinek Bizet neve jutna az eszébe. 1872-ben ugyanis ő komponált kísérőzenét Daudet színdarabjához, és miközben a naturalista iskolához sorolható francia író nevét ma már jobbára csak az irodalomtörténészek ismerik, az általa megalkotott Arles-i lány Bizet-nek hála mind a mai napig hódít a hangversenytermekben. Ami annál is inkább érdekes, mivel az író hevesen tiltakozott a megzenésítés ellen, amely utóbb a halhatatlanságba juttatta. Igaz, Bizet karakteres közzenéi jószerével leváltak a színpadi műről, és önálló életre keltek két szvit formájában, amelyek közül a másodikat már a komponista halála után állították össze a népszerű részletekből. A teljes, eredeti kísérőzenét ritkán hallani. Ezért is megy ritkaság számba Michel Plasson most következő felvétele, amelyen a teljes művet szólaltatja meg a Toulouse-i Városi Zenekarral. A melodramatikus történet egy szerelmi tragédia és egy anya szenvedése köré szerveződik, és Bizet kivételes érzékkel szőtte bele a színhely, Provence népies zenéjének elemeit.

Gyermekként még Erikának szólították – és akkoriban válogatós volt. Ételrepertoárja folyamatosan bővült. A felfedezésben kellően óvatos, a fűszerezésben időnként kísérletező. Két évtizede tanít filozófiát a felsőoktatásban. Szerinte fontos a fiatalokat önálló, kritikai gondolkodásra nevelni, ugyanakkor helyes irányt is mutatni. Az „Így főznek a magyar katolikusok” című kötetben a rakott káposzta receptjét és elkészítési módját osztja meg az olvasókkal. A borsikafű természetesen nem maradhat ki belőle! Az Édesanyám főztje ma Petres Lúcia domonkos rendi nővérhez látogatott el. Ő a könyvben az egyik képen bordó kötényben látható, ami kissé eltér a domonkos nővérek habitusától, de a fehér szerzetesi ruhát, így lehet megvédeni a konyhai munka esetleges következményeitől. Kép: Petres Lúcia az "Így főznek a magyar katolikusok" fotóján

A misztérium olyan titok, melynek természetfölötti vonatkozásai is vannak, ezért megértése meghaladja a pusztán emberi képességeket. A görög szó elsősorban a száj bezárására, hallgatásra, a szem lehunyására vonatkozik, a misztérium ugyanis a külső szem számára láthatatlan, emberi szóval kifejezhetetlen dolgok szemlélése – írja a Katolikus Lexikon. Talán ezért is lehetséges, hogy irodalmárók, költők, írók és teológusok sokszor annyira hasonló módon szólnak a titkokról, arról az elmondhatatlan, a lefesthetetlen világról, amelyet mégis elemi erővel tapasztalunk meg életünk legszebb vagy legnehezebb pillanataiban. Ezekről a titkokról és az arról beszélő teológusokról gondolkodunk közösen három vendégünkkel Takaró Mihállyal, Hoványi Mártonnal és Fabiny Tiborral.

Minden évben a Zengőn nyíló bánáti bazsarózsa virágzásának idején adják át a „Jó ember”- díjat. Ebben az esztendőben az elismerést egy az Ungvári egyetemen dolgozó nyelvész kapta –egyrészt a kárpátaljai magyarságért végzett munkájáért másrészt szociális tevékenységéért. Nagy Natália az oktatás és a kutatás mellett még a háború előtt szeretetkonyhát kezdeményezett az idősek számára, a fegyveres konfliktus kiterjedése óta pedig mindent megtesz a keletről érkező – ahogyan ő mondja- vendégekért. Telefonon tudtunk beszélni. Ha azt halljuk, hogy angol-magyar, akkor manapság leginkább a labdarúgás jut eszünkbe, avagy a futball. A sportnyelvben annak idején sok idegen kifejezés honosodott meg, s időbe tellett a kiváltásuk a megfelelő magyar szóval. Van ennek egy természetes ritmusa – és van, amikor fordítás helyett inkább csak a keveredés-kavarodás hallható-olvasható. H. Tóth Tibor nem ment el szótlanul a jelenség mellett. Kép: Nagy Natália a Kárpáti Igaz Szó felvételén

Mindenki figyelmébe ajánljuk a bodajki kegyhelyet, a gyönyörű templomot, kálváriát. Az ottani egyházi élet "gazdája" a fiatal ambiciózus Mórocz Tamás, aki papi tevékenysége mellett zenei kincseket őriz, és a híveit orgonajátékával varázsolja el. (Veres Ádám felvétele)

Liturgikus énekek című összeállításunkkal megemlékezünk Szent Benedek apátról, akit Európa védőszentjeként tisztel a katolikus egyház, és ünnepnapját július 11-én tartja

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Életműve szinte teljes kizárólagossággal színpadi alkotásokból áll. Témáinak nagy részét a mitológiákból, a mesékből, és a középkori mondákból vette. Első nagy színpadi sikerét 1937-ben, Frankfurtban aratta az akkor színpadi változatban előadott Carmina Buranával. Ez a kantáta az „Életről” szól. Az emberiség történelmének azt a varázslatos pillanatát ragadja meg, amikor a "sötét" középkort felváltja az újjászületés, a reneszánsz időszaka. A mű részleteit Norma Burrowes, Louis Devos és John Shirley-Quirk, a Brighton Fesztiválkórus, a Southend Fiúkórus, valamint a Royal Filharmonikus Zenekar tolmácsolja Doráti Antal vezényletével.