Zenei kincsestár

Az európai kultúra eredetének kutatója a népvándorláskor lezárultával hamarosan a földrész népeinek újabb, valóságos és szellemi kalandozásaival találkozik: a kora középkor a zarándoklatok kora. Mintha a keresztény hitre tért kontinens lakói az emberi lét zarándoklat-voltának evangéliumi szellemében kerekednének föl, hogy mit sem törődve fáradsággal és költséggel, felkutassák a romolhatatlan kincset, ami nem sajátja a megtelepedett, földbe gyökerezett létezésnek. Az európai „népek országútja” tehát eredendően zarándokút, vallásos processzió: vezeklő és malasztért esdeklő felvonulás. Mindamellett a modern Európa legelső, és mindmáig legjelentősebb kulturális csereútvonala. Európa zenekultúrája nagyrészt ezeknek a kontinenst behálózó kulturális cserekapcsolatoknak köszönheti kialakulását: nemzetek, népcsoportok; nyelvek és zenei világok találkoztak a zarándok társulatok egyesülő meneteiben, és ezt az egymásét átszellemítő közös idiómát forrasztja egységbe a gregoriánus keresztény kultúrkincs. Compostelai Szent Jakab zarándoklata a legjelentősebb, máig virágzó össz-európai kultusz. Útvonala tengertől tengerig fogja át a kontinenst: legyőzi a Pireneusok magaslatait, és közös mederbe tereli a latin, a frank, germán – és a kelet-európai kegyességet és kultúrát. Az észak-nyugat-spanyolországi Compostela minden középkori keresztény lélek áhított célpontja. Szent Jakab, az első apostol és apostolmártír tengeri viharokat csillapítva hajózik át Európába – nem véletlenül épp azoknak az időknek vallásos képzeletében, amikor a Megváltás emlékhelyeinek felkeresése többé nem lehetséges a keresztények számára. A feltételezett compostelai sírnál azután csodatételek végeláthatatlan sora indul meg. A szent helyre igyekvő hívő seregek úgy adják át a szent legendáit, hogy a különféle változatok himnikus éneklése során – szinte észrevétlenül – az európai polifónia is megszületik. Az 1150 körüli évek francia vallási megújulásának, clunynek szelleme éled abból a kéziratos gyűjteményből, amelyet a compostelai katedrális őriz: Codex Calixtinus avagy Szent Jakab Könyvei. Himnuszainak, recitatív olvasmányainak és válaszos imádságainak szerzői közt Calixtus pápát éppúgy feltüntették, mint hajótörésből a Szent közbenjárására megmenekült püspököt és névtelen zarándokokat. A kódex az egyik legkorábbi feljegyzés az újkori Nyugat muzsikájának születéséről. Verseiben a csodatévő apostol mint a zarándok ezrek élén vonuló, megdicsőült közbenjáró jelenik meg: „Hazádban lettél első vértanúja / Apostolai közt első helyen ülsz most / Vígy minket is, kérünk, az örök hazába / Hogy áldhassuk együtt Királyok Királyát”. Compostelai Szent Jakab ünnepe előtti Zenei KINCSESTÁRUNKBAN zarándokainak 800 éves énekeit az Anonymus4 (anonimusz four) adja elő.