1-6. Ragyogása, bensőséges meghittsége, bájos csilingelése és lágy melegsége, na és persze a karácsonyi habcsókok barokk formavilága lehet az oka, hogy Karácsony ünnepe mind a mai napig a barokk muzsikában találja meg legkifejezőbb hangjait. Igaz, a barokk mesterek is szívesen időztek a betlehemi jászol képzeletbeli, mesés akolmelegében, az ünnepi gyertyák arany fénykörében vagy a kandallóban ropogó fahasábok kedves muzsikájában. Ma ezért kiváló előadók tolmácsolásában két nélkülözhetetlen karácsonyi barokk klasszikust tűzünk a Zenei Kincsestár műsorára: Corelli Karácsonyi concerto grossóját és Vivaldi tél című concertóját A négy évszakból. Arcangelo Corelli mindannyiunk fülében ismerősen csengő karácsonyi muzsikája egy 12 concertóból álló sorozat nyolcadik darabja, és karácsonyi jelzőjét záró tételétől kölcsönözte: Pastorale ad libitum. Az Angol Koncert élén Trevor Pinnock.
7-9. Vannak klasszikusok, amelyeket elcsépeltté tesz, ha gyakran halljuk őket. Vivaldi négy concertója, mely A négy évszak címet viseli, és egyike a zeneirodalom legsikerültebb programzenéinek, megunhatatlan. Ennek két magyarázata is lehetséges. Egyik, hogy Vivaldi - sok száz concerto komponistájaként - páratlanul tiszta zenei nyelvet alkalmazott az évszakok hangulatainak érzékeltetésénél. A másik, hogy egy-egy mesterhegedűssel a kamaraegyüttes élén a darabok kimeríthetetlen előadói invencióra nyújtanak lehetőséget, így hát nem létezik két egyforma Négy évszak-felvétel, mint ahogyan maguk az évszakok is évről évre megújuló, sajátos arcukkal köszöntenek be. Vivaldi tele hamisítatlan olasz tél lágy f-mollban: híres második tételében sem hóvihar tépázza a megdermedt fákat, csak esőkopogás hallatszik be a kandallóval fűtött, barátságos szobába. Az Olasz Kamarazenekar 1968-as felvételének szólistája Salvatore Accardo.
