Cremona, Mantova és Velence jelzik a modern zene atyjának, Claudio Monteverdinek útját a reneszánsz és a barokk korszakváltásának idején, a halhatatlanság felé. A madrigálköteteivel és operáival a kor léptéke szerint már világhírű szerző elveszítve hercegi zenemesteri állását, Mantovából érkezik Velencébe, ahol a Szent Márk székesegyház karnagyaként lesz egyszeriben a világ egyik zenei központjának első muzsikusa. Elődje, Giovanni Gabrieli a székesegyház kettős karzatát kihasználó izgalmas zenei újítások örökségét hagyja Monteverdire. Ehhez társul Velence egyedülálló atmoszférája keleti liturgikus emlékeivel és a világi és egyházi ünnepek egymás arcát alakító harsányságával. Monteverdi 1610-ben komponált, A Boldogságos Szűz vecsernyéje című egyházi darabjával teljesen újszerű módon komponál végig egész estés áhítatot nagy előadói apparátust és a legkorszerűbb zenei formákat alkalmazva. Az esti zsolozsmából most a Mária hálaénekét idéző Magnificatot hallgatjuk meg, mely a Lukács evangéliumában található szöveg egyik legmonumentálisabb megzenésítése mind a mai napig - a záró Amen hatalmas polifóniája döbbenetes hatást válthatott ki a mű első előadásakor. A mű megszólaltatói a Monteverdi Kórus és Zenekar, Philip Jones Fúvósegyüttese, a szólisták: Jill Gomez, Felicity Palmer, James Bowman, Robert Tear, Philip Langridge, John Shirley-Quirk és Michael Rippon. Vezényel: John Eliot Gardiner.
Befejezésül belehallgathatunk Monteverdi-vesperás Exultent coeli himnuszba. John Angelo Messana és Martyn Hill kíséretében a Monteverdi Kórus és Zenekar, John Eliot Gardiner vezényletével.
