Első felvételünkön Reznicsek József Magyar indulója szól, mely 1829-ben jelent meg. Reznicsek használt fel elsőként magyar népdalokat indulóiban.
A következő percekben Zaitz János Búcsú Pozsonytól című indulója szól. Zaitz, mikor gyalogezredét - ahol ő karmester volt - áthelyezték Pozsonyból Fiuméba, az akkori szokásoknak megfelelően, a most felcsendülő zenével búcsúzott a várostól.
Most Gungl József Op. 1-es magyar indulója következik, melyet később Liszt Ferenc teljes egészében átvett, s Magyar rohaminduló néven szerepel művei közt.
A hadseregben a gránátosok különleges alakulatnak számítottak, most az ő indulójuk következik ismeretlen szerzőtől.
Massák Ferenc: Induló magyar dallamokból. A műben szereplő magyar dallamok közül a "Három alma meg egy fél" és a "Szeretnék szántani" kezdetűek ismeretlen szerzőktől származnak. A "Ne menj rózsám a tarlóra" kezdetű Egressy Béni és Kisfaludy Károly alkotása, mely más elnevezéssel a szabadságharc egyik közkedvelt melódiája lett.
Doppler Ferenc európai hírű fuvolaművész, a pesti Nemzeti Színház zenekarának tagja a feljegyzések szerint Kossuth rajongó volt. Kossuth minden pesti beszédét meghallgatta. A most felcsendülő Kossuth indulót a kiváló politikus követté választása alkalmából komponálta 1847-ben.
Proszt János a XIX. század 40-es éveiben Pápán a Zeneegyleti iskola zongoratanára volt. Amikor 1848 tavaszán megkezdődött a nemzetőrség felállítása, Pápa városa az elsők közt szervezte meg nemzetőrségét. A most következő indulót nekik ajánlotta Proszt János.
A műsorban a Honvédség Központi Fúvószenekara játszik, a karmesterek: Dohos László, Geieger László és Marosi László.
