Zenei kincsestár

1. Három Temetési Óda. Ritkán játszott Liszt-szerzemények következnek a Zenei Kincsestárban az 1860-as évekből. Lisztet személy szerint, de az egész romantikus nemzedéket élénken foglalkoztatta az elmúlás, a halál tematikája. Összegzően elmondható, hogy leginkább patetikus-elégikus olvasatban idézték a halált: a végzet démonaként, amely fölött hősi megadással győz az emberi individuum. Jellemző a második darab allegorikus címe: Az éjszaka. A három óda afféle negatív „Zarándokévek”; bolyongás a sötétség birodalmában. A tematika igen közel áll Liszt érdeklődéséhez, és emiatt is érdekes megfigyelni, miként viszonyul a halál témájához ezen, a keresztény aszketikától még nemigen érintett alkotásaiban. A Három Temetési Óda pátosza nem a keresztény liturgia transzcendens reményét, jóval inkább a romantika emberkultuszának immanens megadását énekli meg. A zongoránál Leslie Howard.