1-4. A vasárnap muzsikusa ma egy több szempontból is formabontó komponista. Az örmény származású Aram Hacsaturjánt sokáig a szovjet zenekultúra képviselőjeként ismerte a világ, noha az orosz későromantikusok szellemében fogant, dallamokban gazdag muzsikája jóval eklektikusabb, mint kortársaié. 1929-től volt a moszkvai zeneakadémia növendéke. Megtörhetetlen derűlátása a legsötétebb sztálini időkben sem hagyta cserben. Ismerői szerint zenéjének legtragikusabb pillanatai is az elnyomott nemzetek élnivágyását éneklik. Hacsaturján balettszvitjeinek részleteit ma a Királyi Filharmonikusok játsszák Jurij Szimonov dirigálásával. Az 1942-ben bemutatott Gajane romantikus, áradó melodikája és kifejező, néhol jazzes energikussága alig sejteti, hogy a színpadi történet örmény és kurd kolhozparasztok konfliktusát dolgozza fel a narancsszüret idején – a balett egyik részlete azóta az Űrodüsszeia című amerikai mozifilm háttereként is sikerrel vizsgázott. Hacsaturján Ravelnek éppolyan tanulékony követője, mint De Fallának – a spanyol helyett persze az orosz és a többi eurázsiai folklór, elsősorban a maga örmény nyelvét beszéli.
5-8. A Gajane után most Hacsaturján minden bizonnyal legismertebb kompozíciójából, a Spartacusból következnek szemelvények. A római lázadóról szóló balett 1956-ban került színre első ízben, andantéja azonban filmzeneként is sikeressé vált, nevezetesen az Onedin család sorozatfőcímében.
9-11. Hacsaturján mai utolsó szerzeménye a Maszkabál szvit. Három tétele: Románc, Noktürn, Keringő.
