1-4. A vasárnap muzsikusa ma olyan művész, aki eredetileg nem zeneművészként tett szert világhírre. Rudolf Nurejevről, az orosz balett világszerte ünnepelt idoljáról van szó, aki élete utolsó éveiben váltott műfajt, és vette kezébe a karmesteri pálcát. Nurejev 1938-ban született Irkutszkban. 1961-ig volt a Kirov Balett tagja, ezt követően az angol Királyi Baletthoz szerződik, majd a párizsi Opera balettigazgatója lesz 1982 és 1990 között. Táncművészi karrierje megoszlik a klasszikus és az új, kísérletező repertoár között: A Rómeó és Júlia vagy A hattyúk tava főszerepei mellett avantgárd koreográfiákban is sikert aratott. A nagy klasszikusokat maga is megkoreografálta. Amikor tehát 1991-ben a karmesteri pulpitusra lépett, egy minden ízében a zene lényegére hangolt művész állt a Bécsi Rezidencia Zenekar élén. A most következő felvételek ennek a debütálásnak hangjait őrzik. A bécsi Auersperg Palota 1991. júniusi hangversenyén Nurejev Haydnt, Mozartot és Csajkovszkijt dirigált. A koncertet további karmesteri sikerek követték Ravellóban és Athénben, majd Nurejev 1992-ben a Metropolitanben is bemutatkozott, a Rómeó és Júlia balett-előadásának karmestereként. Új karrierjének kibontakozását Párizsban, 1993-ban bekövetkezett halála hiúsította meg. A bécsi koncert műsoráról most elsőként Haydn 73., D-dúr szimfóniája hangzik fel, amely negyedik tételének megnevezése és fanfárjai nyomán A vadászat melléknevet viseli.
5-8. Haydn 73., Vadászat szimfóniája után a Rudolf Nurejev vezényelte Bécsi Rezidencia Zenekar most Csajkovszkij opus 48-as, C-dúr vonósszerenádját játssza. Nurejev nem csupán honfitársaként, de balettjeinek egykori szólótáncosa- és koreográfusaképpen Csajkovszkij mély ismerőjeként fogalmazza meg a drámai szépségű alkotást.
