1-3. Vatikáni koncertre invitáljuk kedves hallgatóinkat a következő majd egy órában. A most követező felvétel szólistája a virtuozitása mellett eleganciájáról híres Arturo Benedetti Michelangeli. Az 1920-ban, Bresciában született művész többször is útba ejtette a pápai államot hangversenykörútjain. A most következő koncertfelvétel amiatt különleges, mivel 1962. április 28-án készült a XXIII. János pápa tiszteletére és jelenlétében lezajlott ünnepi hangversenyen. Michelangeli egyik leggyakrabban játszott koncertdarabjának, Robert Schumann 1845-ben befejezett, 54-es opusszámú a-moll zongoraversenyének felvételén a RAI Szimfonikus Zenekarát Gianadrea Gavazzeni vezényli.
4. Robert Schumann opus 54-es, a-moll zongoraversenyét követően a Gloria hangzik fel Ludwig van Beethoven Missa Solemniséből. A zavarba ejtő alkotás, amelyet már a kortársak inkább tartottak oratóriumnak, mint liturgikus használatra alkalmas mise-megzenésítésnek, és amelyet Wagner tisztán szimfonikus műnek nevezett, három évvel késte le tervezett ősbemutatóját. Beethoven egyik igen tehetséges zongoranövendékét, Rudolf főherceget 1920-ban iktatták be olmützi érseki hivatalába a kölni dómban. Beethoven, aki számos darabját dedikálta a főhercegi növendéknek – többet közt két zongoraversenyt és a róla elnevezett triót – nagyszabású ünnepi mise komponálásába fogott. A műfaji kereteket feszegető, monumentális alkotást végül az érsek beiktatásának harmadik évfordulóján nyújtotta át a főpapnak. A mise ősbemutatójára egy évvel később, Szentpétervárott került sor, Galicin herceg közbenjárásának köszönhetően. Bécsben a IX. szimfónia bemutatójával együtt tűzték műsorra egyes tételeit, köztük a most következő Gloriával. Az énekes szólisták: Dora Carrai; Anna Maria Casoni; Agostino Lazzari és Ferruccio Mazzoli; a RAI Szimfonikus Zenekara és Kórusa élén a továbbiakban is Gianadrea Gavazzeni.
