1-13. Schubertiádára – és a vége felé egy kis Schumanniádára invitáljuk A vasárnap muzsikusa kedves hallgatóit a következő szűk egy órában. A két romantikus dalszerző jellegzetesen sajátos atmoszférában alkotta meg sok száz dalát. Schubert a könnyedségbe, a népdal derűs hangvételébe oltott mély tragikum, a szívettépő kontraszt mestere. Schumann filozofikusabb alkata külsőségesebb, drámaibb, látványosabb eszközöket kívánt, nála már-már etűdszerű mondanivaló jut a zongorának is. A szépség két, egyformán adekvát kifejeződése azonban csak a legnagyobbak előadásában válik élvezhetővé. Az elsőrendű minőségre ma Elisabeth Schwarzkopf kifinomult énekkultúrája, a daléneklés magasiskolája a garancia. Gerald Moore illetve Geoffrey Parsons zongorajátéka mellett először 13 Schubert-dalt énekel. A dalok az elhangzás sorrendjében: A madarak; Szerelmes, minden alakban; Rózsaszál; A pisztráng; Magány; Ifjú a forrásnál; Zongorámhoz; A rémkirály; Két Zulejka-dal; A kenderike udvarlása; Nyugodalmas tenger, Margit a rokkánál. Elisabeth Schwarzkopf énekel.
14-19. Schubert dalai után most tehát hat Schumann-dal következik Elisabeth Schwarzkopf nagyszerű felvételeiről: A diófa; Elrendeltetés; Két velencei dal, A pénztárnok; Mint a legtöbb igaz öröm.
