1-8. A vasárnap muzsikusa ma a korszakos, román származású karmester, Sergiu Celibidache. Az igéző kisugárzásáról híres karmester 1912-ben született. Berlini tanulmányait követően Furtwängler utóda lett a Berlini Filharmonikusok élén, majd a svéd illetve a stuttgarti rádiózenekarok állandó vendégkarmestere volt. Celibidache nem kedvelte a steril stúdiófelvételeket. Koncertfelvételei azonban számot adnak a pillanat ihletébe vetett hitéről. A szemtanúk visszaemlékezései szerint bámulatos készsége volt a zenekarban rejlő erők felszínre hozatalára. Nem az a fontos – mondogatta -, hogy a zenekar hatvan százalékos mértékben megvalósítson egy karmesteri koncepciót. Ellenkezőleg. A karmester dolga az, hogy előhozza a zenekar képességeinek száz százalékát. Ennek a módszernek köszönhető, hogy Celibidache keze alatt a zenekarok – jegyzik meg ismét az egykori résztvevők – százhúsz százalékos tökéletességet produkáltak. A Svájci Olasz Rádiózenekar 1963. június 14-én rögzített luganói koncertjének felvételéről elsőként Csajkovszkij Diótörő-szvitje hangzik fel.
9-10. Csajkovszkij Diótörő-szvitje után Celibidache most Franz Schubert 8., h-moll, „Befejezetlen szimfóniáját játssza a Svájci Olasz Rádiózenekarral. A „Befejezetlen” jelző mintha Schubert egész életútjának sokatmondó mellékneve volna. Mégis: a bukásban fellángoló hősiség, a lét alapvető és végtelen tisztasága csak kevésszer ölt olyan magával ragadó, tökéletes formát, mint Schubert két tételes, fölemelő torzójában.
