Zenei kincsestár

A Jacopone da Todi megindító szekvenciájára, a Stabat Materre szerzett megzenésítések sorában ma az 1743 és 1805 között élt Luigi Boccherini 1781-ből való alkotását ajánljuk az Önök figyelmébe. Noha Boccherini a fölényes eleganciával megalkotott, már-már frivol társasági zenék szerzőjeként ismeretes, ez a bensőséges szépségű szerzemény a liturgikus műfaji követelmények alapos ismeretéről és igaz invencióról árulkodik. Boccherini Stabat Materének hatását paradox módon fokozza, hogy szerény előadói apparátust és visszafogott formát választ. Műve voltaképpen szólókantáta kis együttessel kísért szoprán énekhangra, miáltal nagyobb hangsúlyt kapnak a Mária érzéseit felidéző költői képek. Érthető, miért jegyezte meg egy ízben egy bizonyos Jean-Baptiste Cartier nevezetű zeneszerző: „Ha Isten a zene nyelvén kívánna szólni az emberekhez, Haydn muzsikáját választaná. Abban azonban bizonyos vagyok, hogy ha csak a saját kedvére szeretne zenét hallgatni, Boccheriniét.” Az előadók: Barbara Vignudelli és a Benedetto Marcello Kamarazenekar Flavio Emilio Scogna vezényletével.