A vasárnap muzsikusa

1. A Magyar Katolikus Rádió pekingi városnapján zenés utazásunk is a Mennyei birodalomba vezet, sárkányok, lótuszok és konfuciánus bölcsek közé. Igaz, a messzi Kelet legendás világát zenei értelemben is nagy fal választja el a Nyugat műzenéjétől. Illetve választotta – egészen az előző századforduló idejéig. Az 1800-as évek végén, az új század küszöbén ugyanis –nem kis részben a világkiállítások révén- valóságos Kína-kultusz söpör végig Európán, nem csak a képzőművészet számára hozva friss ösztönzéseket, de az egzotikus skálák divatját keltve muzsikus körökben is. Igaz, a századforduló még kevésbé van birtokában a mesebeli Kelet zenei nyelvének. 1892-ben, A diótörő komponálásakor Csajkovszkij még teljességgel európai módon fogalmazza meg a kínai táncot. A Royal Concertgebouw Orcherstra élén Doráti Antal.

2. Az 1889. évi párizsi világkiállítás látogatói között van Claude Debussy is. A Kelet varázsa azonnal leveszi a lábáról –éppúgy, ahogyan a kor avantgard festőit a tusrajzok egzotikuma. 1903-as keletű zongoradarabjában, a Pagodákban misztikusan sejlenek a magyar fül számára oly otthonos pentatóniák. Rév Lívia zongorázik.

3. A mesés Kelet persze a szórakoztató műfajokat is meghódítja. Hisz a távoli kultúrák megannyi drámai szituációval várhatják a felfedezőt. Aki pedig nem csak a keleti skálákba, de a keleti hölgyekbe is belehabarodik, ismeretlen arcát pillanthatja meg – A mosoly országának. Lehár operettjéből Házy Erzsébet énekli a kínai leány, Mi belépőjét.

4. Az európai műzenében fölbukkanó kínai tematika legfontosabb mérföldköve Bartók Csodálatos mandarinja. Igaz, Bartók számára a távol-keleti zenei dialektus egyike csak mindazon ösztönzéseknek, amelyeket teljesen adekvát módon épít be zenéjébe. A mű befejezését a Chicagói Szimfonikus Zenekartól és Kórustól halljuk Pierre Boulez dirigálásával.

5. A mesebeli Kína félelmetes arca szolgál díszletül Puccini utolsó operájához, a Turandothoz is. Puccini, aki a Pillangókisasszonnyal immár beavatást nyert a Távol-Keletet ábrázoló európai muzsikába, nagy rutinnal vet be ütősöket, gongokat és egzotikus dallamokat – leghatásosabban talán a második felvonás elején, a három miniszter, Ping, Pang és Pong jelenetében. Kínától Vicente Sardinero; Remy Corazza; Ricardo Cassinelli; és az Alain Lombard dirigálta Strasbourgi Filharmonikus Zenekar felvételével veszünk búcsút.

LEKONF: A vasárnap muzsikusa. Műsorunkban kínai hatásra keletkezett alkotásokból válogatott Marton Árpád, közreműködött Hámori Kinga.