Zenei kincsestár

1. A XVIII.-XIX századi zenei időtöltések egyik legsajátságosabb műfajába, a zongora négykezes világába nyerhetnek betekintést, akik ma és a következő szerdákon a Zenei Kincsestár zongorabérletét választják késő esti útitársukul. A műfaj a zenei oktatás kézenfekvő metódusából vált virtuóz pódiummutatvánnyá: a Mozart-testvérek és a mesterükkel közösen játszó Mozart-tanítványok példája szép sikerekkel kecsegtethette mind a mesterük vezetésére utalt mind a tanáruk virtuozitását megközelítő pianistákat. Schubert négykezesre szerzett tekintélyes mennyiségű darabja ugyancsak két tálentumos növendék kedvéért született: az Esterházy grófkisasszonyok zenemestere ebbéli minőségében vetette papírra 1819-ben a melodikus gazdagság és sodró lendület tekintetében az operák előzenéivel is vetekvő F-dúr Nyitányt. A fortepianónál Yaara Tal és Andreas Groethuysen.

2. Ahogyan a négykezes, a legfrissebb operaslágerekre alkalmazott variációk divatja is Schubert korának egyik jellemzője. A két műfaj szerencsésen ötvöződik a Rossini szellemében alkotott párizsi operakomponista, Hérold Marie című operájának témájára szerzett nyolc Schubert-variációban, mely szinte naprakészen, alig egy évvel követte az alapmű 1826-os bemutatóját érzékkel és humorral váltogatva hősi és érzelmes tónusokat.

3. 1818-ból való a D-dúr rondó: az Esterházy baronesszek nevelője igazi bécsi hangulatokat csen vele a zselizi kastély falai közé. Csakhogy ne feledjük: a zenemester a zeneirodalom egyik legmélyérzésűbb alkotója! A zenélőórák porcelán-baronesszeinek tánczenéjét idéző, biedermeier melódia alig néhány kör megtétele után megdöbbentő lelki szakadékokat tár elénk!


LEKONF: A Zenei Kincsestárban Franz Schubert zongora négykezeseiből játszott Yaara Tal és Andreas Groethuysen. Elhangzott az F-dúr nyitány; 8 variáció Hérold: Marie című operájához és a D-dúr rondó. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.