1. Mindenszentek ünnepe a győzedelmes Egyház, a megdicsőült krisztusi nyáj örömnapja. Mai Zenei Kincsestárunkban ezért a hazatérés, a mennyei befogadtatás fényével ragyogó muzsikák között válogatunk. Elsőként Handel csodálatos zenei hitvallását, A Messiás című oratóriumot idézzük. A monumentális mű, miután végigkísér a Megváltóra való várakozás korszakán és elénk állítja a szenvedő és megdicsőülő Istent, bámulatos lélektani érzékenységgel vezet át a feltámadás hitének, a megváltott egyház örömhírének ujjongó hirdetésébe. A diadalt harsogó trombitával concertáló basszista a Szent Pál első korintusi leveléből vett sorokat ismételgeti: "Titokba avatlak titeket: Nem halunk meg ugyan mindnyájan, de mindnyájan elváltozunk - hirtelen egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra. Megszólal a harsona, mire a holtak romlatlanságra támadnak föl, mi pedig elváltozunk. Ennek a romlandó testnek föl kell öltenie a romlatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot." Handel Messiásának 47. és 48. számú recitatívóját és áriáját Gwynne Howell adja elő, a trombitaszólót John Wilbraham játssza, az Academy of Saint Martin In The Fields kamarazenekart Sir Neville Marriner vezényli.
2. Égi és földi egyház közös hittel zengi a Mennyei Atya dicséretét: Te Deum laudamus - Téged, Isten, dicsérünk. Joseph Haydn 1800-ban komponálta Te Deumát, amelyet most az Arnold Schoenberg Kórus és a Concentus Musicus Wien ad elő, Nikolaus Harnoncourt vezényletével.
3. Belépés a szüntelenül özönlő fénybe. Minden ember reményét a zenetörténetben különös módon egy szövevényes meséjű opera fejezte ki a legmegindítóbb erővel. Mozart Varázsfuvolájáról van szó. Bár a sötétség és a fény küzdelmének története keleties okkultizmusok jelmezét ölti magára, A varázsfuvola fináléja szinte a testet öltött Ige erejével hirdeti a szeretet múlhatatlan, felszabadító, minden létezőt magával ragadó hatalmát. Mindenszentek estéjén Mozart muzsikájával ünnepeljük a fény diadalát: Sarastrót Harry Peeters szólaltatja meg, a Monteverdi Kórust és az Angol Barokk Szólistákat Sir John Eliot Gardiner vezényli.
