Tartsanak velünk most a francia főváros aranykorába, a Második Császárság utolsó esztendejének, 1870-nek Párizsába. Operába megyünk: még öt év kell, amíg elkészül Garnier híres Operaháza, így látogatásunk célja a Régi Opera, ahol ma balettet adnak. A színpadon egy Hoffmann-mese cselekménye zajlik: Coppélia, a zománcszemű lány. Hoffmann volt ihletője többek között a 22 évvel később bemutatott, korszakos jelentőségű Csajkovszkij-balettnek, A diótörőnek is. Coppélia egy öreg játékkészítő mester ámulatba ejtően szép mesterműve, belé is szeret egy Frantz nevű legény, akit furfangos szerelme, Swanilda a bábu ruháinak felöltésével hódít vissza. A balettzene szerzője Léo Delibes, a kor ünnepelt komponistája, aki egész estét betöltő balettjeivel előrevetíti a műfaj sikertörténetének következő fél évszázadát. Pompás, színfestő muzsikája Mendelssohn, Offenbach és a Straussok világának hangjait röpíti felénk. A Coppélia felcsendülő tételei: Bevezetés és Mazurka; Az órák tánca; Notturno; A bábuk keringője; Csárdás - utóbbinál kiváltképpen érezhető a Monarchia zenei divatjának hatása a szerzőre. Az angol Királyi Filharmonikus Zenekart Carl Davis vezényli.
I. Introduction and Mazurka
II. Festival of the Clocks and Dance of the Hours
III. Notturno
IV. Music of the Dolls and Waltz
V. Czardas
