1-2. Urunk húsvétjának megünneplésére a római Szent Péter bazilikába térünk be, a XVII. század közepe táján. A székesegyház orgonistája, Girolamo Frescobaldi 1635-ben, Velencében jelentette meg Fiori musicali, azaz Zenés virágok című gyűjteményét, a korszak egyházi muzsikájának meghatározó összefoglalását. A benne található három orgonás mise és a közéjük ékelődő hangszeres capricciók hű képét adják a kora barokk időszak zenés liturgiájának, a teátrális templomi ceremóniáknak. Ma az Úr napjának miséjét és az Ünnepi vesperást hallgatjuk meg a Canticum Együttes előadásában, Christoph Erkens vezényletével, Lorenzo Ghielmi orgonajátékával. Frescobaldi pártogóinak, VIII. Orbán pápának és Barberini bíborosnak dedikálta szerzeményét, mely minden bizonnyal pápai szertartás keretében hangzott föl első ízben. Mind a mise, mind a vesperás életben tartja a gregorián himnusztónusokat, míg a kíséret és a kánonszövegek közé ékelődő hangszeres betétek dekoratív, ünnepi szerepet játszanak. Frescobaldi Zenei virágai évszázadokon át díszelegtek Európa egyházzenéjében: leghíresebb rajongójuk közé tartozott Johann Sebastian Bach, Henry Purcell és Carl Philipp Emanuel Bach.
