1. A mai vasárnap komponistája a vasárnapi istentiszteletek legnagyobb zeneszerzője, Johann Sebastian Bach. Ma azonban nem az egyházzenész, hanem az összegző és formai újító mester. Bach a korabeli billentyűs muzsika valamennyi stiláris fogását ismeri és fölhasználja, de mindezt egy senki által el nem ért szerkezeti és gondolati összegzés érdekében. Így születnek a szólóhangszerekre komponált, többtételes szvitek és partiták, köztük a most fölhangzó három billentyűs partitával. Bach, miután 1723-ban Lipcsébe érkezett, elsőként a Miklós- és a Tamás-templom zenei életét újította meg kantátáival. Ám első világi szerzeményeire sem kellett sokáig várniuk a lipcsei zenekedvelőknek: 1726-ban egy helyi kiadónál megjelent az első Partita, amely 1730-ra fokozatosan egy hat darabból álló ciklussá egészült ki, amelyet a műjegyzék a 825. és a 830. sorszám alá osztott be. Bach a műfajválasztással lipcsei elődje, Johann Kuhnau örökébe lépett, a hagyományos tánctételeket ellenben szabadabb bevezetésekkel egészítette ki. Gustav Leonhardt csembalóján elsőként a 4., D-dúr Partita hangzik föl.
2. Az 1730-ban megjelent 5. Partita hangneme G-dúr.
3. Gustav Leonhardt most a ciklus 6., befejező darabját játssza, hangneme e-moll.
