Zenei kincsestár

1. trad Kájoni-kódex: A Kánai menyegző
2. Tinódi Lantos Sebestyén: Udvarbírákról és kulcsárokról
3. Miskolci Csulyak István: Jocoserium
4. Hölischer-kódex: Bacchusnak véletlen rabsága...
5. trad A,B,C,D, vigyázz ide!
6. Pálóczi-Horváth Ádám s mások: Tus-füzér
7. trad Ének a pincéhez
8. Pálóczi-Horváth Ádám s mások: Szántódi tus

1. Emlékeznek a somlai szüret képeire A Noszty fiú történetében? Ha a régi szüretek kedélye föléledne – ábrándozik az olvasó. Szerencsére a szüreti munkák és –lassan-lassan- a szüreti mulatságok évada a Zene Világnapját is elhozza. Márpedig a zene a szürethez éppúgy hozzátartozik, mint a sajt, a dércsípte körte és az egyesztendős borok. Mire puttonyba kerülnek a szőlőfürtök, a szőlősorokban itt is, ott is felcsendül a szőlőművesek éneke, s a dévaj dalolás a gyertyafénynél, a teli hordók előtt is folytatódik majd végig a télen át. Bacchus ünnepe ez; az Istentől megáldott fáradságos munkáé és a szőlő csodájáé, amely kedvet vidító itallá változik. Akár a kánai menyegzőkor: a hagyomány mindig szívesen emlékezett meg Jézus első csodatételéről, mint azt a XVIII. századi csíksomlyói ferences, Kájoni János feljegyzésében ránk maradt ének is bizonyítja. Összeállításunkban a Musica Historica régizenei együttes idézi fel a szőlő, a bor és a szüret magyar zene hagyományát, a művészeti vezető Csörsz Rumen István.

2. Tinódi Lantos Sebestyént Erdélyben vendégelték meg azon rossz vinkókkal, melyek udvarbírákról és kulcsárokról szóló énekét ihlették.

3. Víg élete lehetett a viharos XVII. Században a tokaj-hegyaljai lelkésznek. Jocoserium, azaz Tréfálódás a címe a következő szüreti éneknek, melyet nagytiszteletű Miskolczi Csulyak István szerzett – lelkipásztori ténykedése mellett a bor nagyobb dicsőségét is szolgálván.

4. Bacchus és Mars, a farsang és a böjt az ember lelkéért harcba szálló két hatalmat: a vigadozást és az aszkézist képviselik. Hogy melyikük győz? Így, szüretidőben nem is könnyű eldönteni. Bacchusnak véletlen rabságát énekli a Hölischer-kódex most felhangzó részlete is.

5. Bizony a diákság a régmúlt oskolákban sem vetette meg Bacchus jótéteményeit. A grammatika biflázását is nagyban segítették az ábécéskönyvek reguláira alkalmazott tréfás dalok.

6. Kedves kötelessége volt a vigadó társaságban felköszöntöttnek, hogy a személyét megtisztelő tust követően fenékig ürítse poharát. Tus-énekeink a Szkárosi-Járdánházi Melodáriumból, Pálóczi Horváth Ádámtól és Tahy Gáspár Hasznos mulatságok című praktikus gyűjtéséből valók.

7. A XIX. század elején, nemzeti romantikánk hajnalán dalolták eleink a pince romantikájától megihletett következő szerzeményt: Ének a pincéhez. A borissza ember testamentumát megéneklő mű szövege egyébként középkori latin eredetit idéz, és vele a borivás évszázados bölcseletét…

8. A szántódi képolnadombon élte ábrándos életét pipafüst, lovak, költemények – és a somogyi dombok borocskái mellett a polihisztor Pálóczi Horváth Ádám. Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek című gyűjtése a kor muzsikájának gazdag lelőhelye – s a gondos szerkesztő természetesen bor mellé való éneket is testált az utókorra. A Csörsz Rumen István vezette Musica Historica játszik.