Herbert von Karajan és a Bécsi Filharmonikusok társaságában ma a bécsi klasszika és kora romantika káprázatos tájain barangolunk. Három szerző és három karakteresen megkülönböztethető zenei világ egyazon talajon: ez ám a kifinomultság és a dúskáló gazdagság! Mozart, Gluck és Beethoven esetében nem csupán kortársakról szólhatunk, de olyan géniuszokról, akik részint egymás ismeretében, részint a korábbiak tanulékony követőjeként alakították ki zenei kozmoszukat. Elsőként Christoph Willibald Gluck Orfeusz és Euridice című operájából halljuk a második felvonást a Bécsi Operakórussal és Filharmonikusokkal. Különös, de a letisztultság és a pátosz zeneszerzője jóval több rokon vonást mutat föl Beethovennel, aki rövid ideig növendéke is volt, mint kortársával, Mozarttal. A második felvonás a fúriák kórusával és a balettbetétekkel olyan operafelfogást testesít meg, amelynek Mozart már fiatalkori operájában, az Idomeneóban hátat fordított. Orfeusz szólamát Giulietta Simionato szólaltatja meg.
Gluck után következzék Mozart. Karajan és a Bécsi Filharmonikusok 1950-ben készült Varázsfuvola-fölvételéről halljuk a nyitányt.
Bécsi triászunk harmadik tagjától, Beethoventől Karajan ezúttal a 8., F-dúr szimfóniát vezényli.
