Herbert von Karajan ma a huszadik századi komponisták avatott tolmácsolójaként muzsikál a Bécsi Filharmonikusok élén. Az első felvétel 1952-ből való, és Sztravinszkij szvitté szerkesztett balettzenéjét, a Kártyajátékot kelti életre. Az 1937-ben keletkezett eredeti egy kártyaparti eseményeit ülteti át zenébe, Sztravinszkij fanyar humorát is megcsillantva. A vesztésre álló játékost Beethoven 5. szimfóniájának Sors-motívuma, a lest a Sevillai borbély egyik zenei idézete jeleníti meg.
Sztravinszkij Kártyajáték-szvitjét követően egy jellegzetesen huszadik századi, a zenei előzményeket tanulságul vevő kompozíció követi Benjamin Britten tollából. A Frank Bridge témájára született variációk alapja Britten mesterének, az 1879 és 1941 között élt neves komponistának egy témája, amelyet a növendék tíz különféle felfogásban alakít tovább, egyebek közt indulóvá, románccá, olasz áriává, bécsi keringővé vagy épp gyászindulóvá. A variációsorozatot briliáns fúga koronázza. A felvétel 1953-ban készült.
