Sir Simon Rattle és a Birminghami Szimfonikusok ma egyetlen, nagy lélegzetű versenyművet játszanak el Nigel Kennedy lenyűgöző szólójával. Az 1857 és 1934 között élt angol mester, Edward Elgar 61-es opusszámú, 1910-ben befejezett h-moll koncertje ugyan a huszadik századra már a múlt hangját képviselő későromantika zenei nyelvén szólal meg, de annyi eredeti ötlettel és igaz szenvedéllyel, hogy senkinek sem jutna számon kérni a szerzőn bármiféle korszerűséget. A ritkán hallható, a szólista részéről bámulatos virtuozitást, egyben szimfonikus zenekari összhangot megkövetelő mű felvétele 1997-ben készült. Különleges zenetörténeti egybeesés, hogy a jószerével autodidakta Elgar, aki egy zenemű-kereskedő fiaként önerőből tanult meg hegedülni, zongorázni, gordonkázni, fagottozni, bőgőzni és harsonázni, 1882-ben épp egy birminghami zenekarnál helyezkedett el hegedűsként.
