A száz éve született Leonard Bernstein és a New York-i Filharmonikusok felvételeinek sorában ma Pjotr Iljics Csajkovszkij áradóan érzelmes 1. szimfóniáját hallhatják. A szimfónia keletkezésének idején a minisztériumi hivatalnokoskodást végképp zenére fölcserélő Csajkovszkij teljes lelkesedéssel veti bele magát a művészéletbe. Művészklubokat látogat, és fergeteges tempóban igyekszik bepótolni mindama műveltségbeli hiányosságait, amelyeket jogi tanulmányai során fölhalmozott. Közben konzervatóriumi tanárrá nevezik ki. Nem csoda, hogy az idegkimerülés jelei mutatkoznak nála. E forrongó, lázas időszak összes energiája benne lüktet a szimfóniában, amelynek első két tételét maga Csajkovszkij nevezte el Téli álomnak és Az elhagyatottság tájainak. És bár Csajkovszkij mestere, Anton Rubinstein meglehetősen kritikusan fogadta a számára dedikált szerzeményt – olyannyira, hogy csupán 2. és 3. tételét volt hajlandó bemutatni - , Csajkovszkij egy bő évtized elteltével mégis sikerre vitte ifjúkorának dokumentumát.
