A vasárnap muzsikusa

Gyereknap lévén ma a legifjabbakat is várjuk egy kis komolyzene-hallgatásra. Hiszen a gyermekkor kedélyes világa, emlékképei, meséi a zenetörténet számos alkotóját megihlették. Bartók zongorázni tanuló gyermekeknek írta híres népdalföldolgozásait. Schumann is, Debussy is zongoraciklust szentelt a gyermekkor titkainak. Bizet zongora négykezesre írt sorozatot a gyerekjátékokról, amelyet később szvitté formált. Muszorgszkij dalciklusban idézte föl a Gyermekszoba világát. Ami pedig talán a legkevésbé köztudott: Ravel egész balettoperát komponált A gyermek és a varázslatok címmel. A Vasárnap muzsikusai, Yuli Turovsky és kiváló együttese, a Montréali Muzsikusok ma a gyermekkortól megihletett szerzeményekből válogatnak. Elsőként Leopold Mozart Gyermekszimfóniáját adják elő. A szerzeményt sokáig Haydn műveként tartották számon, ami nem is csoda: a kutyaugatással, kakukkszóval és falusi hangszerekkel fölékesített darab nemigen illik a szigorú Mozart-papáról bennünk élő képhez.
Gyermeknapi klasszikus válogatásunkat Csajkovszkij kevéssé ismert ciklusával folytatjuk, amelyet Az ifjúságnak ajánlott. Csajkovszkij 1787-ban látott neki, hogy – Schumann példájára – könnyű darabokkal gazdagítsa a gyermekek zeneirodalmát és ízlését. Az eredetileg zongorára szerzett apróságok némelyike orosz, olasz, lengyel, francia és német táncdallamokat vesz alapul, mások a gyermeki világ olyan szereplőit keltik életre, mint a falovacskák vagy az ólomkatonák. Ám nem az orosz romantika világában járnánk, ha nem idéződnének föl a gyermeki élményvilág szomorú jelenetei: a játékbaba megbetegedése és temetése vagy a kintornás bánatos alakja.
Yuli Turovsky és a Montréali Muzsikusok egy karácsonyi dalokból készült szvittel zárják gyermeknapi összeállításunkat. A kanadai zeneszerző, Marc Belanger 1990-ben épp az ő számukra komponált egy zenekari sorozatot népszerű karácsonyi melódiákból, amelyek közt az osztrák, német és angol népdalok mellett Händel és Mendelssohn egy-egy szerzeménye is fölbukkan.