Őrtüzek

A rendszerváltást követően, az 1990-es évek kárpótlási törvényei után újra jelentőséget kaptak a hadigondozási iratok. Korábban a Nagy Háború emberveszteségének még az emlékét is el akarta törölni a kommunista diktatúra. Az összetört, lerombolt emlékezet darabjait próbálja újra összeilleszteni Karika Tímea, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának levéltárosa, aki Összetört emlékezet – Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című 2021-ben megjelent hiánypótló kötetében 316 (292 veszprémi, 13 gyulafirátóti és 11 kádártai) első világháborús hősi halott és hadirokkant életrajzát mutatja be.

A veszprémi 31-esek 1914. augusztus 18–19-én 3449 fővel indultak a háborúba, ahol 80 ütközetben vettek részt. 1916 decemberéig az orosz, ezt követően az olasz fronton harcoltak. A háború alatt az alakulat teljes vesztesége közel 9000 főre tehető. Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa tanulmányából végigkövethetjük a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezrednek és a m. kir. 7. honvéd tábori ágyúsezrednek történetét, különös tekintettel a Nagy Háborúban való részvételükre.

A kötet veszteségkutatásban betöltött jelentőségét, a háborús trauma fontosabb fejezeteit
Pintér Tamás történész, a Nagy Háború blog alapító-főszerkesztője, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője, főlevéltárosa összegezte.