Őrtüzek

Rosos Károly, Veszprém város polgármestere 1935-ben országos felhívást tett közzé, hogy „akiknek veszprémi hozzátartozói, vagy ismerősei a világháborúban hősi halált haltak, eltűntek; vagy a világháborúban szerzett sebesülés következtében haltak meg, az elesett vagy később elhalt hős nevét, életkorát, szülei nevét, hadbavonuláskori lakását mielőbb jelentsék be”. A beérkezett információk alapján 380 nevet véstek aranybetűkkel carrarai márványtáblákba, az öt táblát a Hősök Kapuja bástyatornyában kialakított Hősök termében helyezték el 1937-ben. A márványtáblákat 1949–1950-ben a Rákos-diktatúra megsemmisítette.

Karika Tímeát, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának levéltárosát Összetört emlékezet – Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című 2021-ben megjelent kötetéről és az első világháborús hadirokkantak rehabilitálásáról kérdeztük. A kötetben lévő összesen 316 veszprémi, gyulafirátóti és kádártai első világháborús hősi halott és hadirokkant életrajza a három település hadigondozási alapiratainak a felhasználásával íródott.
Pintér Tamás történész, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a nagyháboru blog alapítója, főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője, főlevéltárosa a kötet veszteségkutatásban betöltött jelentőségéről, a háborús trauma fontosabb fejezeteiről beszélt.