1-4. Atya és fia – mondhatnánk a Haydn és Mendelssohn közös bicentenáriumának alkalmából műsorra tűzött két mai szerzemény vonatkozásában. A vonósnégyes atyjának is nevezett Haydn minden időkre kijelölte a műfaj határait: a négy vonós hangszer koncentrált összjátékának terét, amelyet magas szintű hangszeres játék és komplex harmonikus gondolkodás telít meg tartalommal. Az összegző, opus 76-os hat kvartett második, d-moll darabját bízvást nevezhetnénk a zenei rafinéria magasiskolájának is: már e jellegzetesen ismétlődő hangközénél fogva kvint-kvartettnek nevezett négyes első tétele dráma és derű páratlan ötvözetét nyújtja a magasrendű szépség tiszta alakjában. Az andante ugyancsak csalóka: látszólag a béke szigetére hív, eközben azonban szinte rokokó módon vonz a káprázatok labirintusába. A már-már bizarr, kanonikus menüettet követően fergeteges vivace vesz búcsút e zenei álarcosbáltól. A Takács Kvartett muzsikál.
5-8. A tizennyolc éves Mendelssohn opus 13-as a-moll vonósnégyese – szemben Haydn magasrendű, fölényes és klasszikusan tét nélküli játszadozásával – egy mély érzésű fiatalember romantikus vénájának pazar demonstrációja. Adagióinak panaszos, fájdalmas erdőségeiből mintha csupán azért vezetne ki a szenvedély ormaira, hogy ott a maguk kérlelhetetlenségében táruljanak fel a lét tragikus szakadékai. Anyegin módján, szinte öntudatlanul sodródik ez a kvartett az érzelmek örvénylésében, kontrasztképp felvillantva csupán a derű játszi visszképeit – mintha a kamasz Mendelssohn jó előre cáfolatát előlegezné érett kori életműve derűs és felhőtlen minősítésének. A Henschel Kvartett játszik.
LEKONF: A vasárnap muzsikusa. Joseph Haydn halálának és Felix Mendelssohn-Bartholdy születésének bicentenáriumán a Takács Kvartett felvételéről elhangzott Haydn opus 76. no. 2-es számú d-moll vonósnégyese, valamint Mendelssohn 13-as opusszámú, a-moll kvartettje a Henschel Kvartett előadásában. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.
