Nagyboldogasszony ünnep reggelén csíksomlyói Mária-énekek váltják fel romantikus komponistáink, Chopin és Schumann szerzeményeit. A magyarság kultikus Mária-kegyhelyét a hagyomány szerint Hunyadi János alapította 1441-ben. Szerepel IV. Jenő pápa 1444-ben kelt oklevelében is. A templom nyugati homlokzatán olvasható évszámból következtetve az istennháza 1448-ban készült el. A kegyhely zenei örökségéről először 1659-ben kelt feljegyzés: új orgonát vettek Brassóban, az első orgonista pedig népénekeink egyik legelső egybegyűjtője és kiadója, Kájoni János lett. Nem igazolható adatok szerint Csíksomlyó már a 13. században máriás kegyhely, a katolikus székelység lelki központja. Amikor a csíki katolikusokat János Zsigmond erőszakkal unitárius hitre akarta téríteni, azok 1567. pünkösd szombatján a hargitai ütközetben legyőzték. A győzelmet Szűz Mária segítségének tulajdonították, s innen ered a pünkösdi búcsújárás. A mai kegytemplom 1802-79 között épült. Szentélyében a Napbaöltözött asszony késő gótikus kegyszobra a 16. sz. elejéről való. Nevei a nép ajkán: Segítő Mária, Csodákkal ékeskedő Mária, Csíki csodálatos Boldogasszony, Sok csodákkal jeleskedő Mária. A csíksomlyói búcsúsok szenténekei nem csak eme Mária-neveknek, de keresztény évszázadaink Mária-tiszteletének is hűséges őrizői. A kegytemplom énekkara most e századok máriás lelkiségének emlékeit elevenítik fel Adorján Attila és Bíró János előénekesek valamint Borcsa Gergely orgonista közreműködésével, Bíró János csíksomlyói kántor vezényletével.
