1-2. Romantikus komponistáink, Schumann és Chopin születésének kétszázadik évfordulóján ma elsőként két költői szalondarabot játszunk le a fiatal Schumanntól. Igaz, hogy az opus 18-as C-dúr arabeszket és az opus 19-es Desz-dúr Blumenstückét Schumann utóbb jelentéktelen, mellékes szerzeményeknek nevezte, amelyek legföljebb műkedvelő hölgyeknek lehetnek tetszésére, a teoretikus zongoraciklusok mellett mégis üde és friss színben tündököl ez a két apróság. Schiff András zongorázik.
3-12. Schumann két költői szalondarabját követően Chopin életművének legnépszerűbb lapjait ütjük fel. A két romantikus szerző alkati különbsége aligha szemléltethető jobban, mint az iménti két Schumann-miniatűr és a Chopin-keringők összevetésével. Míg az irodalmi és zeneesztétikai teóriákat zenébe ültető Schumann igyekezett filozófiai rendszereket konstruálni a hangokból, Chopin nem szakított a zene elsődleges, érzéki hatásával, ellenkezőleg: páratlan módon sikerült költői tartalommal és utolérhetetlen eleganciával megtöltenie varázslatos dallamait. A korszak legnépszerűbb műfajában alkotott húsz szerzeménye is sajátos költőiséget képvisel: ábrándosak, nosztalgikusak, néhol balladisztikusak és komorak – ami pedig szerkesztésmódjukat illeti: rafináltan variáltak. A most következő tíz Chopin-keringő 1829 és 1847 között keletkezett. Sorrendjük: Op.18 Esz-dúr Grande Valse Brillante; Op.34 Három keringő Asz-dúrban, a-mollban és F-dúrban; Op.42 Asz-dúr Grande Valse; Op.64 Három keringő Desz-dúrban, cisz-mollban és Asz-dúrban, és végül az Op.69 alá vett Asz-dúr és h-moll keringő. Jean-Marc Luisada zongorázik.
