2008. 10. 26. 07:00
zenei műsorok
Szerkesztő: Marton Árpád.
1. A vasárnap muzsikusa ma a zenetörténet egyik legnagyobb Wagner-karmestere, Wilhelm Furtwängler. Az 1886-ban Berlinben született mester életútja legalább annyi vitát váltott ki, mint a munkásságával összeforrt komponistáé: noha 1934-ben, azt követően, hogy Paul Hindemith védelmében összetűzésbe került a náci rezsimmel, lemondott összes hivataláról, szűk fél esztendő elteltével mégis ismét a pulpitusra lépett, magára vonva a kollaboráció vádját. Ez hiúsította meg a New York-i Filharmonikusoknál Toscanini utódlására vonatkozó felkérését. Szakmai hírnevét breslaui, müncheni és strassbourgi karmesterkedés után Lübeckben, majd Mannheimben alapozta meg operaigazgatóként. 1919-től a nevezetes bécsi Tonkünstler-Orchester dirigense, majd több más bécsi és frankfurti zenekari tevékenyég mellett Richard Strauss örökébe lépve 1920-ban átveszi a bécsi Staatsoper szimfonikus hangversenyeinek irányítását. 1922-től a híres lipcsei Gewandhausorchester, nem sokkal utóbb a Berlini Filharmonikusok élén találjuk. 1928-ban elnyeri Berlin város főzeneigazgatójának posztját. 1931-től ő a Bayreuthi Ünnepi Játékok művészeti vezetője, 1933-tól a berlini Staatsoper igazgatója. A második világháborút követően Svájcba menekült, de 1947-től ismét dirigált: párhuzamosan tevékenykedett a Berlini és a Bécsi Filharmonikusok, valamint a londoni Filharmónia Zenekar élén, a Scalában felújította a Ringet, újra vezényelt Bayreuthban, Salzburgban és Luzernben, 1952-ben pedig visszakapta igazgatói székét a Berlini Filharmonikusok és az Állami Opera élén. Zeneszerzői és zeneelméleti munkássága – így Brahmsról és Brucknerről írott tanulmányai – mellett egyike volt az előadói autonómia szószólóinak. Ma Wilhelm Furtwängler Wagner-felvételeiből válogatunk. Elsőként egy 1938-ban készült felvételen dirigálja a Berlini Filharmonikusokat: előjáték következik a Parsifal első felvonásából.
2. Furtwängler nevéhez fűződik a Trisztán és Izolda egyik legendás bayreuthi előadása 1928-ban és az etalonnak számító hangfelvételek egyike 1952-ből. Következzék most az előjáték és szerelmi halál egy 1942-ben fölvett lemezről, amelyen Furtwängler a Stockholmi Filharmonikus Zenekart vezényli.
3. Ismét Berlinben vagyunk, az utolsó békeévek egyikében, 1930-ban. Ki sejthetné még, hogy a misztikus középkori mondakör zenedrámai feltámasztása a német titanizmus parazsát szítja? Az Lohengrint Liszt Ferenc mutatta be 1850-ben Weimarban, Furtwängler tehát jelképes értelemben is nagy elődök nyomdokába lép a Berlini Filharmonikusok előtt.
4. Befejezésül Wagner 1868-ban bemutatott vígoperája, a Nürnbergi mesterdalnokok első felvonásának előjátéka következik Furtwängler bayreuthi tevékenykedésének dokumentumai közül: a Fesztivál zenekara egy 1930-ban készült felvételen játszik.
LEKONF: A vasárnap muzsikusa. Műsorunkban Wilhelm Furtwängler Wagner-felvételeiből válogattunk. Részleteket hallottak a Parsifal, a Trisztán és Izolda, a Lohengrin és A nürnbergi mesterdalnokok című operákból. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.