1-15. Beethoven-ritkaságaink sorában ma egy, a Beethovent kedvelők számára igazi csemegét jelentő ritkaságot mutatunk be közel teljes terjedelmében: 15-öt a Prométheusz teremtményei című balettzene 18 tételéből. A mű címe nagyon is Beethovenre valló: a hősi gondolat, a küzdelmes fölemelkedés mitológiája ki másnál találna inkább otthonra, mint az Eroica-szimfónia komponistájánál? A Bécsben egyre ismertebbé váló Beethovent 1800-ban, épp a 2. és a 3. szimfónia közötti időben éri Salvatore Viganó olasz balettmester fölkérése, és az emberek közé leszálló Prométheusz alakja akkor is nagy befolyást gyakorol Beethoven képzeletére, ha a balett zenéjét számos, a megrendelő és a közönség oldaláról fennálló műfaji elvárás választja is el még a Beethoven-szimfóniák öntörvényű szárnyalásától – a finálé kontratánc-dallamát a komponista mindenesetre magával viszi az Eroica-szimfóniába . A zenetörténet elsősorban Gluck mitikus balettzenéire utal példaadó párhuzamok gyanánt, de e mesés táncfüzér hallatán nem alaptalanul ötlenek eszünkbe Haydn és Mozart pompás táncmuzsikái; sőt A varázsfuvola áradó humanitásának érzete sem. A balett cselekményét Szabolcsi Bence összegzésében ismertetjük: „Prométheusz, mikor a Földre érkezik, sötét tudatlanság állapotában találja az emberiséget, s mint a fény szelleme, az emberi nem barátja és jótevője, szinte erőszakkal ragadja ki e tompa és tunya lényeket a barbárság éjszakájából. Megismerteti velük a Tudást, a Művészetet, az Erkölcsöt. … A játék a Parnasszuson ér véget, ahol Prométheusz a maga teremtményeit, az új emberiséget Apolló meg a múzsák vezetésére bízza.” Szembeötlő, hogy Prométheusz bűnhődésének és keserves szenvedéseinek eleme kimarad a balett koncepciójából: hamisítatlan felvilágosodás-kori muzsika ez, tele az értelembe, a fénybe és az emberbe vetett derűs hittel. Emiatt is különlegesség a Beethoven-életműben. A Litván Kamarafilharmonikusokat Karl Anton Rickenbacher vezényli.
LEKONF: A vasárnap muzsikusa. Elhangzott műsorunkban Ludwig van Beethoven balettzenéjét, a Prométheusz teremtményeit játszották a Litván Kamarafilharmonikusok Karl Anton Rickenbacher vezényletével. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.
